Skoff Elza
Skoff Elza

Hogy jött ki?

Cikket írt a köztévé nézettségéről a minap a hir24.hu. Az írás bevezetője így hangzik: „Elfogytak a köztévé nézői, a híradót például három hónap alatt kétszázezernél is többen hagyták ott.”

Kezdjük az elejével: a köztévé nézői nem fogytak el, hanem - és ezt természetes - váltottak. Csatornát. A köztévé nézettsége az M1 átalakulása előtt és után is stabil volt (egy részletes, adatokkal tarkított írás olvasható ITT), de az a tény, hogy az M1 és a Duna programstruktúrája “helyet cserélt” a nézőket is mozgatta: az átalakulás előtt az M1 közönségaránya 6.1% volt, míg a Dunáé 3.1%, az átalakulás után az M1 2.7% lett, viszont a Duna 6.4%-ra emelkedett, ami erősödést jelent. Ezek a számok magyarra fordítva azt jelentik, hogy a nézői szokások átalakultak, egy pusztán hírekből álló csatornát kevesebben néznek, mint egy olyat, ami szórakoztató tartalmakat is sugároz.

Jöjjön a mondat második része, mely szerint 200 ezren “hagyták ott”, a híradót. Nos, az M1 esti, fél 8-as híradójának a nézettsége valóban csökkent, mert az átállás előtt az átlagos nézettsége 359 ezer fő volt, míg az átállás utáni átlaga 165 ezer fő (a csökkenés 194 ezer fő). A híradó közönségaránya 7,7%-ról  4,1%-ra csökkent. Utóbbi azonban így is átlag feletti érték, ugyanis a kizárólag híreket sugárzó csatornákat kevesebben nézik. Tegyük ehhez hozzá, hogy a Duna TV este 6-kor órakor kezdődő híradójának nézettsége megduplázódott: 69 ezer főről 135 ezerre nőtt, közönségaránya pedig 1,8%-ról 4,7%-ra emelkedett. Ráadásul az M1 -  mint hírszolgáltató - elérése változatlan maradt.

A következő mondat a cikkből: “június első hetében az állami médiumok elérték azt, hogy az összes közszolgálati csatorna közönségaránya 15,5 százalékra mérséklődött, de ennél feltűnőbb szám, hogy a szintén közpénzből fenntartott M1-nél ez az arány 2,5 százalék. Az első héten még 332 ezren nézték az M1 híradóját, most már csak 116 ezren, szóval a tendencia egyértelmű.”

Ezt tulajdonképpen fentebb meg is válaszoltuk, de az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy ha a hir24 is, és mi is a Nielsen Közönségmérés adatait használjuk, hogyan juthatunk más következtetésre?
A válasz egyszerű: interpretálás kérdése. Olyan, mintha a hír24 elkezdene egy mondatot, de nem fejezi be. A mondat eleje lehet az, hogy igaz, “az M1 híradóját kevesebben nézték, mint megelőzőleg,”, viszont a számok szerint ez a csökkenés nem párolgott el az éterben, (mint a befejezetlen mondat sugallja), hanem a Dunára vándorolt. A kép így teljes, aki az M1 híradóját nézi, az ugyanúgy a közmédiából tájékozódik, mint aki a Dunán teszi ugyanezt.

Van a cikkben sajnos olyan mondat is, amelyre - szigorúan tárgyilagosan - azt kell mondanunk, hogy nem igaz. Ők azt írják, hogy „Az elmúlt napokban többször is (egészen pontosan kétszer) írtunk az MTVA Sajtóosztályára levelet, amiben arról érdeklődtünk, egészen pontosan mi indokolja, hogy újra a képernyőre kerül a műsor (mármint a Maradj Talpon! - a szerk.). Nem kaptunk választ.” Ezzel szemben a valóság az, hogy sem az MTVA Sajtóosztálya, sem a Közönségszolgálat, sőt még a műsoros kommunikáció sem kapott levelet a hír24-től a témával kapcsolatban.

Az utolsó, idézendő rész így hangzik: „Kapcsolódó érdekesség egy matekpélda. Hogyszámolja az MTVA a nézettséget? Ha ön reggel, délután és este is odakapcsol egy műsorra egy percig, máris három nézőnek számolják. Ha két csatornán kapcsol ugyanarra a műsorra, akkor ön hat darab néző, legalábbis az MTVA szerint.”  Bízunk benne, hogy a Kedves Olvasó bírja még szusszal, mert ez egy kicsit hosszabb, és szakmai  lesz (a fontos részt vastagon kiemeltük).

Az elért közönség a televíziós közönségmérésben azt mutatja meg, hogy a népesség (vagy célcsoport) mekkora hányada nézett bele a csatorna által sugárzott tartalomba legalább 1 perc erejéig (tehát aki csak átszörfözik az adón, nem is kerül bele). Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy minden bekacsolódó csak 1 percet nézne meg: a közönség egy része akár órákat is tölt egy-egy adón, míg vannak olyanok is, akik valóban csak néhány percet.

Televízió esetében az elérési mutatót a Nielsen Közönségmérés (és nem az MTVA!) szoftvere kalkulálja, amely képes arra, hogy a duplikációkat kiszűrje, tehát minden nézőt csak az első nézési  alkalommal vesz figyelembe. Ha tehát valaki reggel belenéz az M1 műsorába, akkor hiába néz bele később is, akár több alkalommal is, azt a szoftver már kiszűri és nem számolja még egyszer bele az elért közönségbe. Ugyanígy, amikor a közmédia együttes eléréséről beszélünk, minden nézőt csak egy alkalommal veszünk figyelembe, akkor, amikor valamelyik csatornára először odakapcsol. Az elérési mutató önmagában azt nem érzékelteti, hogy hány alkalommal  és hány csatornára kapcsolt oda valaki, ezt más változó (a gyakoriság, vagy frequency) mutatja be.


Skoff Elza
Skoff Elza

Számzivatar

Egyáltalán nem meglepő, hogy a tegnapi rendkívüli, viharos időjárásnak köszönhetően a nézők információ igénye jelentősen nőtt, így nagyobb figyelem fordult az M1 felé is.

Egy ilyen jelentőségű, az egész országot érintő téma természetesen nagy érdeklődésre számít, és az idén március 15-től működő M1 napi aktuális csatorna éppen ezt az igényt szolgálja ki.

Amíg júniusban naponta átlagosan 1 millió 799 ezren néztek bele a csatorna műsoraiba, addig tegnap 2 millió 322 ezren – ez 29 százalékos növekedést jelent. Déli 12 óra és éjfél között pedig 35%-os volt az elért közönség növekménye.
 
A legkiugróbb változás este 20-22 óra között látszik: itt az első órában (20-21) a júniusi átlagos napi 467 ezerről 693 ezerre, a második órában (21-22) 360 ezerről 526 ezerre nőtt az M1-re odakapcsolók száma – ez mindkét esetben közel másfélszeres elérést jelent (+48% ill. +46%). A teljes népesség körében a közönségarány változása még nagyobb mértékű volt: 20-21 óra között a júniusi átlagos napi 3,1-ről tegnap 5,4%-ra nőtt az M1 közönségaránya (+74%), míg 21-22 óra között 1,8-ról 3%-ra (+67%).
 
A szerda délutáni híradókban 20 viharral kapcsolatos hír volt látható 8 élő kapcsolással Budapestről, Balatonról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Miskolcról és Lukácsházáról. A hírekben továbbá az ország egész területéről láthattak és hallhattak információkat, meteorológusaink pedig folyamatosan tájékoztatást adtak élőben arról, hogy merre tart a vihar, és mire lehet számítani.
 
Forrás: Nielsen Közönségmérés


Skoff Elza
Skoff Elza

Almát a körtével – már megint

Az elmúlt 24 órában több írás, vélemény, cikk született az M1 nézettségével kapcsolatban. Válaszolunk.

Mint ahogy azt már megszokhattuk, sosem hagy fel az érdeklődés azzal kapcsolatban, hányan is nézik a közmédia csatornáit. A legnagyobb átalakulás a M1 napi aktuális csatorna esetében történt, mely természetesen a nézettségre, a nézői szokásokra is hatott. Máris elmagyarázzuk.

Március 15. előtt volt egy M1 nevű csatorna, amelyen közszolgálati tartalom volt, számos filmmel, magazinműsorral, vetélkedővel, sorozatokkal, és persze egy fél nyolckor kezdődő híradóval.

Mindez március 15-én megváltozott, az M1 napi aktuális csatorna lett híradásokkal, élő kapcsolásokkal, magazinműsorokkal. És hogy mi történt ezzel egy időben? Átrendeződtek a műsorok, a fél nyolcas híradó pedig már nem az abszolút csúcsot jelenti, hiszen az M1 egész nap híradással foglalkozik. Egész nap. Nemcsak fél nyolckor vagy délben.

És mintha ez meg sem történt volna, mintha az egész struktúra változatlanul működne, úgy érkeznek a kritikák, bírálatok, mintha azt kérnék számon a nyáron, hogy miért nincs olyan hideg, mint télen. Hiszen ez is egy évszak, meg az is, korábban meg hideg volt, akkor most mi van. Ez is csak egy híradó, meg az is. Hát hogyne, csak közben az egész felépítés teljesen más logika mentén érvényesül. Arról egyébként nem is beszélve, hogy a nézők száma a közmédia csatornáit tekintve nem csökkent.

A közmédia egyébiránt többször, több felületen is ismertette, hogy nem nézettségi elvárásokat kíván teljesíteni, hanem társadalmi megrendelést szolgál ki, ami annyit tesz, mint valamennyi magyar ember számára megfelelő információt szolgáltatni. Talán így még érthetőbb.

No de száz szónak is egy a vége: az az összehasonlítási módszer, amit a kollégák alkalmaznak, nem értelmezhető. Ennek így sajnos semmi értelme, így igyekszünk felkészületlenséget és tájékozatlanságot feltételezni, nehogy azt gondoljuk, hogy a kérdezőket esetleg a rozsszándék vezérelné.

És talán zárásként még annyi: jó volna néha azt is látni, hogy az ilyen és ehhez hasonló hangvételű cikkek megírása előtt keresik meg a közmédiát, és nem utána. Úgy azért könnyebb lenne olyat alkotni, ami közelebb áll a valósághoz.

Címkék:

Skoff Elza
Skoff Elza

Megtalálták a nemzeti főadót, nézték a Duna Televíziót

Mégis megtalálták a Nemzeti Főadót a nézők. 10 %-os közönségarányt szakított ki magának a Duna TV március 15-én.

Sok cikk jelent meg sok hozzáértőnek köszönhetően, ami mind arról szólt, hogy a közmédia rendszere összeomlik, és hogy többek között nem fognak áttalálni a Duna TV-re azok a nézők, akik eddig az M1-en követték nyomon az egyes műsorokat. Próbáltunk érvelni mi is, hogy talán nem szabadna jósolni, talán nem kellene predesztinálni. Úgy tűnik, hogy a kedves állítóknak nem jött be a jóslatuk, hiszen az első napon kiderült, hogy a nézők képességeit becsmérlőknek nem volt igazuk. Ugyanis mindenki megtalálta a Duna TV nyomógombját a távirányítóján. A Duna TV több műsorával is 10 % körüli közönségarányt szakított ki magának. Ilyen volt a Magyarország, szeretlek!, a felnőtt népesség körében a Kossuthkifli és a Forma1 is. Fontos megjegyezni, hogy egy produkció kivételével mindegyik eddig az M1-en volt látható, és lám a nemzeti főadón is megnézték, és kíváncsiak voltak ezekre az adásokra. A Magyarország, szeretlek! című műsor 1 millió 70 ezer nézőt ért el, a most debütáló Kossuthkifli 974 ezret. A Forma1 élő közvetítésébe, ami reggel 5.30-tól indult pedig, 819 ezren kapcsoltak bele. A motorsport csúcsának ismétlésére is több mint 900 ezren voltak kíváncsiak. Még egy száraz adatot szeretnénk közölni, ami a Kossuthkiflivel kapcsolatban szívmelengető számunkra. A vasárnap este 9-kor első résszel beköszönő kosztümös sorozatot több mint 400 ezren nézték végig, és egy nagyszerű hír a végére: a magyar filmek létjogosultságát, és az azokra való igényeket jól bizonyítják a március 15-én mért adatok, hiszen A kőszívű ember fiaira és a Szegény gazdagokra is szép számban, külön-külön  350 ezren voltak teljes egészében kíváncsiak. Mindezek forrása a Nielsen Közönségmérés volt. Hajrá Duna TV, hajrá közmédia!