Skoff Elza
Skoff Elza

A hírcsatorna lételeme a breaking news

Sokan még most is megpróbálják összehasonlítani egy hírcsatorna napi hírműsorainak nézettségét más csatornák főhíradóival

No de minek? Hangzott már el sokszor a kérdés, sőt, nem egészen egy évvel ezelőtt is írtunk már erről.

Egy hírcsatorna úgy működik, hogy folyamatosan hírekkel, hírműsorokkal, híradókkal tájékoztatja közönségét a nap legfontosabb eseményeiről, híreiről. Vagyis aki egy hírcsatornára kapcsol, az rögtön szeretne tájékozódni, megtudni, hogy éppen mi zajlik a világban. Az ilyen csatornákon nem kell megvárni a hat órát, a nap végét, az estét, hogy megtudjuk, mi történik körülöttünk.

A kereskedelmi adók esti híradói – egy általuk választott szerkesztői elv alapján – egy egész napot mutatnak be egy csomagban, zanzásítva.

És hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz? Gyakorlatilag semmi. Ha már mindenképp hasonlítgatni akarjuk a kutyát a macskával, Bukarestet Budapesttel, almát a körtével, akkor adjuk össze az M1-en látható hírműsorok nézettségét, vessük azt össze más csatornák főhíradóival.

Egy hírcsatornának akkor magas a nézettsége, ha valami rendkívüli, nem megszokott esemény történik az országban, a világon. Ilyen lehet a migránshelyzet, egy terrortámadás vagy éppen egy repülő lezuhanása is. Ha bármi történik, az M1 ott van, akkor számol be az eseményekről, amikor azok történnek. Ezért is hivatkozik a teljes magyar sajtó az M1 anyagaira, ha éppen helyzet van.

Ha már hasonlítgatunk, hát hasonlítgassunk. Nézzük meg az európai hírcsatornák nézettségét is, vessük össze az M1-ével és nyugodjunk meg, nemzetközi összevetésben – persze ha azzal hasonlítjuk, amivel van értelme is – jól teljesít a közszolgálati hírcsatorna.

És talán még annyi: ha már nem tudjuk értelmezni egy hírcsatorna nézettségét és az M1-et szapuljuk, ne szapuljuk az egész közmédiát is vele. Az M1 a közszolgálati médiaportfoliónak egy része, fontos része ugyan, de a többi csatorna is legalább ennyire igyekszik kiszolgálni a nézőik igényeit.


Skoff Elza
Skoff Elza

Tovább nőtt a közmédia közönségaránya

Miközben a kereskedelmi csatornák nézettsége csökkent, addig a közszolgálati csatornák közönségaránya 14,8%-ról 17,3%-ra növekedett

A Nielsen Közönségmérés adatai 2015 első negyedévéhez mérve vizsgálják a változást, mely alapján jól látszik az is, hogy a 2015. július 18-án indult M4 Sport alig egy év alatt valóban sikeres adóvá, sőt Magyarország legnézettebb sportcsatornájává nőtte ki magát.

A közmédia azonban nemcsak a sportnak köszönheti, hogy portfóliójának nézettsége emelkedett, hiszen a két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) részesedése együtt 26,6%-ról 23,2%-ra csökkent, mely csatornák tematikáját tekintve abszolút nem beszélhetünk sportos tartalmakról.

 

Úgy látszik, hogy a számok, és így a nézők is azt igazolják vissza, hogy a közmédia megújítása és átalakítása nemcsak szükségesnek, hanem sikeresnek is mondható.


Skoff Elza
Skoff Elza

Miben téved sixx?

A Comment:com bloggere ízekre szedte az MTVA legutóbbi közleményét, melyben az állt, a Duna a 6. héten beelőzte a TV2-t. Holott az MTVA nem állított valótlant, csupán a Nielsen-kutatásból kiolvasható tényeket tárta a nyilvánosság elé.

Megmutatjuk, miben téved sixx. Dőlt betűvel az ő állításai, alatta a mi érveink.
 
"A nézettségmérésben az a szép, hogy minden tévé lehet legnézettebb, csak megfelelően kell paraméterezni a kereséseket."
 
A műsorkészítéskor - és általában a televíziózásban csakúgy, mint minden szolgáltatásban - muszáj célcsoportot választani, hiszen nincs az a tévécsatorna, amely minden korcsoport számára egységesen vonzó tudna lenni. Minden szolgáltató azon méri a sikerességét, hogy a saját célcsoportjában helyt tudott-e állni, meg tudta-e előzni a versenytársait.
A közszolgálati tévéadók sem egységesek a megcélzott közönségük tekintetében (az M2 gyerekcsatornát a 4-12 évesek körében, a Petőfi tévét a 18-39 évesek körében, és például az M1-et és a Duna TV-t a felnőtt népesség körében vizsgáljuk, tekintve, hogy ez utóbbi kettőnek egyáltalán nincs a 17 évesnél fiatalabbakhoz szóló műsora). Ugyanakkor a teljes közmédia portfólió egészét az MTVA is mindig megvizsgálja a teljes népességre vonatkozóan is. Azaz teljesen legitim, ha egy csatorna a célcsoportjához igazodó kutatási adatokat publikál. Ez nem hazugság: ha a célcsoport 18-59, akkor a nézettséget is ebben a korosztályban érdemes vizsgálni.
 
"Magyarországon az ún 4+, azaz a négy évnél idősebb lakosokat számító össznézettség mellett a 18-49-es, kereskedelmi célcsoportnak nevezett korosztályra mért nézettség és közönségarány-számítás, illetve a TV2 és pár médiaügynökség esetében ennek kitolt, 18-59-es korcsoportra mért változata terjedt el." – írja a következő bekezdésben sixx, de ez sem egy kőbe vésett metodika, csupán azt mutatja, hogy a sajtó ezeket szokta közölni, egyszerűen ezek terjedtek el. Azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szakma ne kezelné ennél sokkal szofisztikáltabban ezt a kérdést.

Majd így folytatja: "Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne más korcsportban mérni, ha nagyon akarja az ember, kihozhatja, hogy a Life Network adása hajnal 2 és 3 között, a fővárosi, 34 és 36 év közötti, diplomás nők között nagyobb közönségaránnyal bír, mint az RTL Klub, de ennek nem sok értelme lenne."
 
Ez az összehasonlítás azért sántít, mertaz MTVA szándékosan nem egy marginális sáv, marginális célcsoport egy napi eredményét tette közzé, hanem egy összesen 7,6 milliós, a teljes népesség 86%-át kitevő közönségréteg egy teljes heti tévénézésére vonatkozó adatot publikált. Vagyis, sixx értelmezése azért nem fair, mert az MTVA igazán nagy csoportlétszámú heti adatot publikált, nem pedig egy nagyon speciális, pici célcsoport nézettségi adatait.
 
"A Duna TV 9,9 százalékos közönségarányát az MTVA a 18+-os korosztályra számította és az este 7 és 11 közötti főműsoridőre. Utóbbival semmi baj nincs, a primetime, azaz főműsoridős nézettség a tévék és a hirdetők szempontjából is kiemelten fontos, viszont a 18+ nem egy megszokott, az egész iparágban használt korcsoport, de hát a Duna TV-nek is kell egy kategória, amiben labdába rúghat."

Ez a megállapítás azonban egyszerűen téves, a 18+, vagyis a teljes magyar felnőtt lakosság egy elfogadott kategória, amely kizárólag a 4-17 éveseket nem foglalja magában, őket is elsősorban azért nem, mert a csatornák nagy része nem sugároz olyan műsorokat, amelyek kifejezetten nekik készülnének. Az ő tévézési szokásaik nagyon eltérnek a felnőttekétől, ezért nem véletlen az sem, hogy a kereskedelmi csatornák is csak a 18 évesnél idősebbekre koncentrálnak, csak náluk már az 50 vagy 60 év felettiek igényei kevésbé relevánsak, tehát ők nem csak a 18 év alattiakat, hanem az idősebbeket is leválasztják a vizsgálandók köréről (és ezáltal egyébként a tévénézőknek csupán 45%-ára, azaz kevesebb mint a felére nézve közölnek adatokat).
 
"Ha ugyanis megnézzük a többi kategóriát a főműsoridőre vonatkoztatva, ezt látjuk:


18-49: TV2 - 9% vs. Duna TV - 3,6%
18-59:  TV2 - 8,8% vs. Duna TV - 4,7%
4+: TV2 - 9,3% vs. Duna TV - 9,2%


Azaz egy olyan általánosan használt kategória sincs, amiben a Duna TV jobb lenne…"

Az MTVA a vonatkozó közleményében ezt nem is állította.


"...ha a fiatal nézőket is számoljuk, bár a teljes lakosságban az a 0,1 százalékos eltérés a hibahatáron mozog…”  A Duna TV nézői ennek alapján a kifejezetten idősek közé sorolandók..."

Ez helytálló megállapítás, mert a Duna az 50 év felettiek igényeit elégíti ki a leginkább, de ez a korosztály ma Magyarországon 3,6 millió főt tesz ki, és egy közszolgálati csatornacsoporttól elvárható, hogy legyen olyan adója, amely erre a rétegre is koncentrál, szolgáltat a számukra tartalmakat.
 
"...azaz ha a nyugdíjasokra van bízva, akkor a köztévé előbb-utóbb akár az RTL-t is befoghatja. Na jó, nem, csak vicceltünk…"

Hogy tényszerűek legyünk: a nyugdíjasok körében a teljes napot tekintve a Duna TV megelőzte az RTL Klubot. (Duna: 13,6% vs. RTL Klub: 13,4%), igaz, a TV2 mindkettőjüknél jobban teljesített 13,9%-kal. Főműsoridőben pedig elmaradt ugyan a Duna az RTL Klubtól, de nem sokkal (Duna: 16,8% vs. RTL Klub: 17,9%, a TV2 itt 9,4%-ot ért el).

Az eredeti indexes cikk IDE KATTINTVA elérhető.


Skoff Elza
Skoff Elza

75 százalékos növekedés az M1-nél

A márciusban megújult napi aktuális csatorna 19:30-as híradójának nézettsége folyamatosan emelkedik

Az utóbbi napok megnövekedett hírigénye jelentős növekedést eredményezett az M1 híradóinak nézettségében is.

A Nielsen Közönségmérés legfrissebb adatai szerint szeptember 14-én, hétfőn a Híradó 19.30-as kiadása már 432 ezer fős nézettséget és 10.4%-os közönségarányt ért el. Ezzel az eredménnyel az M1 aktuális csatornává válása óta ez volt a legnézettebb híradás. A híradó alatt 962 ezer néző kapcsolt az M1-re.

A 19:30-as Híradó átlagos nézettségéről elmondható, hogy ez szeptember első két hetében 281 ezer fő volt, ami 75%-os növekedést jelent a március 16. és július 31. között eltelt időszakhoz képest. 

Az M1 átlagos napi elérése szeptemberben 2,3 millió fő volt, vagyis ők voltak azok, akik legalább egy percre bekapcsolódtak a csatorna valamelyik műsorába.

Címkék: