Skoff Elza
Skoff Elza

Három a magyar igazság!

Pontosan ennyi magyar produkciót díjaztak A Szülőföldem szép határa címmel 17. alkalommal megrendezett fesztiválon. Interjú Pásztor Zoltánnal, a rádiós zsűri elnökével

Az idei Szülőföldem szép határa már a 17. fesztivál volt. Az eseményt tulajdonképpen a kárpátaljai magyarok találták ki, nyugodtan hívhatjuk őket a rendezvény motorjának.  Tavaly az MTVA, a Magyar Rádió és a Nemzetstratégiai Intézet segített, idén a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA, nekik köszönhetően sikerült ebben az évben is létrehoznunk a fesztivált. Rádiós műsorból 44-et, televíziós műsorból 70-et értékelt a zsűri. Az országok közül általában Ausztria, Németország, Románia, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország szoktak részt venni.

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ilyen tematikájú fesztivál nincs máshol Európában. Mindez azért is teljesen egyedülálló, mert hihetetlen sok nemzetiség él Kelet-közép Európában. Nevezni olyan munkával lehet, amely az adott országban élő nemzetiségek életét mutatja be. A rádiósok között három műsort neveztünk, az egyik a magyarországi ukránok életével foglalkozott, a másik pedig egy Magyarországon élő német nemzetiségű falut prezentált a Balaton körül. A harmadik pedig – amely az egyik díjat nyerte – a Vujicsics együttest mutatta be, amely egy Magyarországon élő szerb zenekar.

Hogy mennyire fontosak az utóbbi hónapok eseményei, abból is látható, hogy a legtöbb ukrán rádiós kollégát az ihlette meg, amit saját hazájában látott, vagy amit éppen tudni lehet a jelenlegi helyzetről. Ugyan most szeptember elsejétől tűzszünet van, de korábban ugye háború dúlt Ukrajnában, szerencsére nem Kárpátalján, de ez mégiscsak egy háborús ország. A kollégákat ez indította meg, látszik ez azon is, hogy rengeteg menekülttel kapcsolatos műsor volt, például a krími tatárokról. A fesztiválon minden évben vannak új információk, mindig újabb és újabb népcsoportokkal találkozunk. Most például kiderült, hogy csehek élnek Kijev környékén vagy hogy éppen mennyi örmény is lakik Ukrajnában.

Mennyiben van békítő célja egy ilyen fesztiválnak? Talán a kisebbségek nincsenek mindig olyan jóban.

Abszolút lehet, ez a fesztivál egyik célja, ezért is unikális. Arról szól ez a fesztivál, hogy hogyan lehetne békében élni egymás mellett.

Voltak olyan műsorok is, amely a magyar kisebbségekkel foglalkoztak?

Igen, az egyik a harmadik helyezést érte el. Egy újvidéki kolléga például egy nagyon érdekes családot mutatott be: a Szerbiában élő família női tagja magyar, a férfi szlovák. A műsor az ő saját identitásukat mutatta be, egymás nyelvét is megtanulták, egymás ünnepeit ünneplik. Két kisebbségben élő egy idegen országban.

Technikailag hogyan oldjátok meg a művek megértését, hiszen számtalan nemzetiségi produkciót láttok, hallotok. Te például mint a zsűri elnöke ezt hogy tudtad megoldani?

Tolmáccsal, de például nagyon fontos szerepe van a rádiós hatásnak is. Gyakran meg se nézzük a lefordított leírást, hanem a fülünkre hagyatkozunk, hogy milyen hangok vannak, hogy mennyire használ effekteket, hogy milyen sokhangú. Egy jó rádióműsornál az első két percben lehet tudni, hogy jó lesz-e. Egy krími tatárokról szóló műsor egy újszülött felsírásával kezdődött, amire mindannyian felkaptunk a fejünket. Kiderült, hogy ő az első krími újszülött, aki már az új helyén született.

Mit lehet tudni a támogatók szerepéről?

Ha nincs az MTVA, nincsen fesztivál. Az ukrán televízió két élő közvetítéssel jelentkezett, a megnyitóról és a díjátadóról. A televíziós díjakat Havasi János kollégánk adta át, a rádiósokat pedig én. Az ukránok is tudták, ha nincs a magyar közszolgálati média, nincs ez a fesztivál ,és ez már tavaly is így volt. Nagyon jó alkotásokat viszünk a fesztiválra, jó műsorokkal képviseljük magunkat. Ez fontos, mert ez egy nemzetközi zsűri, ahol hat-hét nemzetiségű kolléga is jelen van.

Én egyébként negyedik éve vagyok zsűritag, a sors fintora, hogy 2009-ben megnyertem a rádiós fődíjat. Nagyon szeretem a kárpátaljai magyarokat, turistaként is, nem csak munkából. Gyakran járok Ungváron, Munkácson és a környékbeli falvakat is előszeretettel látogatom.

Hogyan valósul meg a közmédiában a kisebbségvédelem mint közszolgálati érték?

Sok kisebbségi konferencián jártam már, és büszkén állíthatom, hogy unikális, ami Magyarországon van: a közszolgálati média 24 órás napi műsorfolyamban mutatja be a 13 itt élő kisebbséget magyarul, és az ő nyelvükön egyaránt. Nem csak beszélünk róla, hanem teszünk is értük.


Skoff Elza
Skoff Elza

Levéltárban a Magyar Rádió történelmi dokumentumai – interjú Simándi Irén történésszel

Levéltárba kerülnek a Magyar Rádió történelmi értékű dokumentumai, ezek első csomagját csütörtökön adták át a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Az átadásról, valamint a kutatás részleteiről Simándi Irén történésszel beszélgettünk.

Mennyi időt vett igénybe az archívumban lévő dokumentumok feldolgozása?

Hároméves munka eredménye. A rádió történeti értékű dokumentumai az MTVA Központi Irattárában találhatók. Az iratok feldolgozását Sávoly Tamás levéltáros kollégám irányításával a közfoglalkoztatott munkatársak végezték. A rádió történetét hat éve kutatom. Ahogy elkezdődött a források feltárása, egyre érdekesebb dokumentumokat találtam, így kézenfekvő volt, hogy megkeressük a Magyar Nemzeti Levéltárat azzal a szándékkal, vegye át a történeti forrásokat és így mások is megismerhetik e felbecsülhetetlen értékű anyagot.  Elkezdődött egy remek párbeszéd a levéltárral. 2015 őszére jutottunk el arra a szintre, hogy elkezdhettük a dokumentumok átadását. A levéltár munkatársai nagyon együttműködőek voltak, pedig speciális anyagról van szó.  Nem papíralapú dokumentumokról, hanem zömében mikrofilmekről, amelyeket speciális dobozokban tároltunk.

Milyen dokumentumok kerültek átadásra?

Átadásra kerültek a Magyar Rádió hírei az 1945 és 1983 közötti időszakból, ez az eddigi leggazdagabb gyűjtemény, mindegyik híranyagot rendelkezésre tudtunk bocsájtani.  Szintén mikrofilmen vannak az úgynevezett „műsorborítékok”, amely az elhangzott műsoranyagok dokumentumai.

A rádió egykori munkatársaival kapcsolatos anyagok is átkerültek a levéltárba?

Igen, az egyik legérdekesebb része az átkerült anyagoknak a személyi iratok, amelyek a levéltár Hess András téri épületbe kerültek, ezek az 1945 és 1958 közötti dossziék. Páratlan értékük van, személyes adatokat tartalmaznak, az egykori munkatársak jellemzéseit, a rádión belüli áthelyezésükkel kapcsolatos információkat, a munkaviszonyuk megszűnését és annak körülményeit.  Értelemszerűen ezekhez a dossziékhoz nem férhet mindenki hozzá, a levéltári törvény betartása mellett, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának engedélye szükséges a kutatásukhoz.

Mi lesz a következő lépés, mennyi anyag vár még feldolgozásra?

A munka természetesen nem áll meg, hiszen még ezer iratfolyóméter dokumentum vár átadásra. Kronológiai sorrendben haladunk, legközelebb a telefonhírmondóval kapcsolatos dobozokat adjuk át, viszonylag sajnos csak kevés dokumentum maradt meg. Úgy tervezzük, hogy havonta fogjuk a Hess András térre szállítani a rendezett, már kutatható iratokat. A levéltár biztosítja az őrzést és a kutatást, a történészek és minden érdeklődők számára.  


Skoff Elza
Skoff Elza

Idén is Fölszállott a páva!

Holnap lesz egy hete, hogy idén is útjára indult a közmédia népszerű tehetségkutatója. Dr. Balogh Júliát, a műsor vezető szerkesztőjét kérdeztük

Mit tudnál elmondani az első adásról?

Aznap, amikor az első adás debütált a Dunán, behívtak a kollégák a Ma délelőttbe, ahol gyorsan le is szögeztem, hogy vasárnap is ismételjük, hiszen pénteken volt a magyar-román focimeccs is. Annak ellenére, hogy a mérkőzéssel egy időben volt a műsor, nagyon jól alakult a nézettségünk. Ez nagyon nagy dolog szerintem, abban bízom, hogy minden törzsnézőnk visszatér, és holnap még többen nézik majd, annak ellenére, hogy ezek még nem élő adások. 

 

Mi várható az idei évben?

Kilenc  előre rögzített filmünk és hét élő adásunk lesz, az egyik ilyen film majd a balatonakarattyai táborról szól, ahol több mint ötszáz résztvevő volt. A válogató filmekben igyekeztünk mindenkit megmutatni abból a több mint kétezerből, akik az első szűrőn átjutottak. Ez több mint 250 produkciót jelentett, s ebből negyvennyolc produkció jutott el a táborba, valamint az élő adásokba.

 

Milyen volt a tábori hangulat?

Ez a tábor egyrészt jutalom volt a gyerekeknek, másrészt pedig biztosítani akartuk a lehetőséget, hogy megismerjék egymást. Az volt a célunk, hogy barátok legyenek, ne pedig csak a versenyt lássák. A gyerekekkel természetesen néha nehéz interjút készíteni, ebből számtalan vicces jelenet született. Először elmondják azt, amit a mesterük rájuk bízott, aztán amit a szüleik, ezzel eltelik tíz perc, aztán pedig amit ők gondolnak. Persze csak utóbbiak kerülnek be az adásokba.

 

Az előző évadhoz képest milyen változások vannak?

Változás nincsen, minden ugyanúgy megy. Van licence is a Pávának, tehát sokat nem is változtathattunk volna rajta. A főcímen persze egy kicsit módosítottunk.

 

Az előre rögzített adások és az élő műsorok között milyen különbségeket láthatnak majd a nézők?

Az élő adásokban a nézők is szavazhatnak, az élő műsoroknak mindig egészen más a hangulatuk! Az már maga a versengés, illetve vetélkedés. A gyermekeknek a pillanatnyi formájukon múlhat a továbbjutás. Könnyebb is, meg nehezebb is, mint a felnőttekkel, mert nagyon kell vigyáznunk arra, hogy lelki értelemben senki se sérüljön meg.

 

Egy ilyen vetélkedőnél máshogy kell bánni a gyerekekkel, mint a felnőttekkel

Szeretni kell őket nagyon, attól feloldódnak. Most már mindenkit ismernek, a zsűritagokkal is találkoztak a táborban, ott voltak a felkészítő tanáraik is. Negyvenen voltunk ott a stábból, tehát ismerős terep lesz nekik, nem idegen közegbe jönnek. Ez nagyon fontos.

 

Lesz következő évad?

Mi tervezzük, én azt szeretném, ha december 18-án, amikor vége van a műsornak, a vezérigazgató bejelentené a következő évadot.  Tavaly négy millióan nézték összesen, több mint egymillió felnőtt van a táncházakban, és merem állítani, a Fölszállott a páva nagyon fontos missziója a közmédiának. Az egész Kárpát-medence jelen van ebben a műsorban.

 

Az ember meglepődhet, hogy milyen sok gyerek van, aki néptánccal foglalkozik. A zsűrit is meglepte ez a hatalmas létszám?

Nem lepte meg, sőt többre is számítottak, de ez így is óriási eredmény. Már az első megjelenés után rengeteg visszajelzéssel találkoztunk, hogy mennyire boldogok az emberek amiatt, hogy ennyi normális ember tudja magát megmutatni. Ezek a gyerekek hihetetlen fegyelmet tanultak, és tudják, mit jelent egy közösség. Bizony, sok múlik rajtuk, hogy milyen lesz majd a jövő Magyarországa.


Skoff Elza
Skoff Elza

Rangos lista élmezőnyében a közmédia hírportálja

A kreativ.hu internetes oldal minden hónapban részletes cikkben elemzi a közösségi médiában megosztott bejegyzések statisztikáját, a hirado.hu előkelő helyet ért el.

A júliusi kimutatásban a közmédia égisze alá tartozó hirado.hu portál az eddigi legjobb eredményét érte el, hiszen egyik írásával az előkelő negyedik helyre ugrott fel. A „Száz sérült baba közül nyolcvanon segít Dévényi Anna módszere” című írás kapcsán összesen 19 669 interakció történt a Facebookon, azaz  ennyien lájkolták, osztották meg, vagy szóltak hozzá a cikkhez a legnagyobb közösségi portálon.

A közmédia internetes felületeinek előretörése a kreativ.hu szerkesztőinek elismerését is kiváltotta, hiszen írásukban így fogalmaznak: „A közmédia hirado.hu-ja, a Petőfilive-val és a bulvárosabb címekkel, anyagokkal pedig jön fel, így egyik anyaguk júliusban már a negyedik legjobban futó cikk volt a közösségi médiában.”

Habár az MTVA számára a közfeladat ellátása és a köz szolgálata háttérbe szorítja a nézettségi és elérési adatokat, ennek ellenére természetesen örömteli tény tapasztalni az egyre jobb eredményeket.  Az internetes portfoliónkkal kapcsolatos statisztikákról már korábban beszámoltunk egy másik írásunkban.

 

 

Címkék: