nézettség” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Megtalálták a nemzeti főadót, nézték a Duna Televíziót

2015. március 16.

Mégis megtalálták a Nemzeti Főadót a nézők. 10 %-os közönségarányt szakított ki magának a Duna TV március 15-én.

Sok cikk jelent meg sok hozzáértőnek köszönhetően, ami mind arról szólt, hogy a közmédia rendszere összeomlik, és hogy többek között nem fognak áttalálni a Duna TV-re azok a nézők, akik eddig az M1-en követték nyomon az egyes műsorokat. Próbáltunk érvelni mi is, hogy talán nem szabadna jósolni, talán nem kellene predesztinálni. Úgy tűnik, hogy a kedves állítóknak nem jött be a jóslatuk, hiszen az első napon kiderült, hogy a nézők képességeit becsmérlőknek nem volt igazuk. Ugyanis mindenki megtalálta a Duna TV nyomógombját a távirányítóján. A Duna TV több műsorával is 10 % körüli közönségarányt szakított ki magának. Ilyen volt a Magyarország, szeretlek!, a felnőtt népesség körében a Kossuthkifli és a Forma1 is. Fontos megjegyezni, hogy egy produkció kivételével mindegyik eddig az M1-en volt látható, és lám a nemzeti főadón is megnézték, és kíváncsiak voltak ezekre az adásokra. A Magyarország, szeretlek! című műsor 1 millió 70 ezer nézőt ért el, a most debütáló Kossuthkifli 974 ezret. A Forma1 élő közvetítésébe, ami reggel 5.30-tól indult pedig, 819 ezren kapcsoltak bele. A motorsport csúcsának ismétlésére is több mint 900 ezren voltak kíváncsiak. Még egy száraz adatot szeretnénk közölni, ami a Kossuthkiflivel kapcsolatban szívmelengető számunkra. A vasárnap este 9-kor első résszel beköszönő kosztümös sorozatot több mint 400 ezren nézték végig, és egy nagyszerű hír a végére: a magyar filmek létjogosultságát, és az azokra való igényeket jól bizonyítják a március 15-én mért adatok, hiszen A kőszívű ember fiaira és a Szegény gazdagokra is szép számban, külön-külön  350 ezren voltak teljes egészében kíváncsiak. Mindezek forrása a Nielsen Közönségmérés volt. Hajrá Duna TV, hajrá közmédia!

Teljes cikk

Almát a körtével – már megint

2015. június 12.

Az elmúlt 24 órában több írás, vélemény, cikk született az M1 nézettségével kapcsolatban. Válaszolunk.

Mint ahogy azt már megszokhattuk, sosem hagy fel az érdeklődés azzal kapcsolatban, hányan is nézik a közmédia csatornáit. A legnagyobb átalakulás a M1 napi aktuális csatorna esetében történt, mely természetesen a nézettségre, a nézői szokásokra is hatott. Máris elmagyarázzuk.

Március 15. előtt volt egy M1 nevű csatorna, amelyen közszolgálati tartalom volt, számos filmmel, magazinműsorral, vetélkedővel, sorozatokkal, és persze egy fél nyolckor kezdődő híradóval.

Mindez március 15-én megváltozott, az M1 napi aktuális csatorna lett híradásokkal, élő kapcsolásokkal, magazinműsorokkal. És hogy mi történt ezzel egy időben? Átrendeződtek a műsorok, a fél nyolcas híradó pedig már nem az abszolút csúcsot jelenti, hiszen az M1 egész nap híradással foglalkozik. Egész nap. Nemcsak fél nyolckor vagy délben.

És mintha ez meg sem történt volna, mintha az egész struktúra változatlanul működne, úgy érkeznek a kritikák, bírálatok, mintha azt kérnék számon a nyáron, hogy miért nincs olyan hideg, mint télen. Hiszen ez is egy évszak, meg az is, korábban meg hideg volt, akkor most mi van. Ez is csak egy híradó, meg az is. Hát hogyne, csak közben az egész felépítés teljesen más logika mentén érvényesül. Arról egyébként nem is beszélve, hogy a nézők száma a közmédia csatornáit tekintve nem csökkent.

A közmédia egyébiránt többször, több felületen is ismertette, hogy nem nézettségi elvárásokat kíván teljesíteni, hanem társadalmi megrendelést szolgál ki, ami annyit tesz, mint valamennyi magyar ember számára megfelelő információt szolgáltatni. Talán így még érthetőbb.

No de száz szónak is egy a vége: az az összehasonlítási módszer, amit a kollégák alkalmaznak, nem értelmezhető. Ennek így sajnos semmi értelme, így igyekszünk felkészületlenséget és tájékozatlanságot feltételezni, nehogy azt gondoljuk, hogy a kérdezőket esetleg a rozsszándék vezérelné.

És talán zárásként még annyi: jó volna néha azt is látni, hogy az ilyen és ehhez hasonló hangvételű cikkek megírása előtt keresik meg a közmédiát, és nem utána. Úgy azért könnyebb lenne olyat alkotni, ami közelebb áll a valósághoz.

Teljes cikk

Számzivatar

2015. július 09.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a tegnapi rendkívüli, viharos időjárásnak köszönhetően a nézők információ igénye jelentősen nőtt, így nagyobb figyelem fordult az M1 felé is.

Egy ilyen jelentőségű, az egész országot érintő téma természetesen nagy érdeklődésre számít, és az idén március 15-től működő M1 napi aktuális csatorna éppen ezt az igényt szolgálja ki.

Amíg júniusban naponta átlagosan 1 millió 799 ezren néztek bele a csatorna műsoraiba, addig tegnap 2 millió 322 ezren – ez 29 százalékos növekedést jelent. Déli 12 óra és éjfél között pedig 35%-os volt az elért közönség növekménye.
 
A legkiugróbb változás este 20-22 óra között látszik: itt az első órában (20-21) a júniusi átlagos napi 467 ezerről 693 ezerre, a második órában (21-22) 360 ezerről 526 ezerre nőtt az M1-re odakapcsolók száma – ez mindkét esetben közel másfélszeres elérést jelent (+48% ill. +46%). A teljes népesség körében a közönségarány változása még nagyobb mértékű volt: 20-21 óra között a júniusi átlagos napi 3,1-ről tegnap 5,4%-ra nőtt az M1 közönségaránya (+74%), míg 21-22 óra között 1,8-ról 3%-ra (+67%).
 
A szerda délutáni híradókban 20 viharral kapcsolatos hír volt látható 8 élő kapcsolással Budapestről, Balatonról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Miskolcról és Lukácsházáról. A hírekben továbbá az ország egész területéről láthattak és hallhattak információkat, meteorológusaink pedig folyamatosan tájékoztatást adtak élőben arról, hogy merre tart a vihar, és mire lehet számítani.
 
Forrás: Nielsen Közönségmérés

Teljes cikk

Hogy jött ki?

2015. július 10.

Cikket írt a köztévé nézettségéről a minap a hir24.hu. Az írás bevezetője így hangzik: „Elfogytak a köztévé nézői, a híradót például három hónap alatt kétszázezernél is többen hagyták ott.”

Kezdjük az elejével: a köztévé nézői nem fogytak el, hanem - és ezt természetes - váltottak. Csatornát. A köztévé nézettsége az M1 átalakulása előtt és után is stabil volt (egy részletes, adatokkal tarkított írás olvasható ITT), de az a tény, hogy az M1 és a Duna programstruktúrája “helyet cserélt” a nézőket is mozgatta: az átalakulás előtt az M1 közönségaránya 6.1% volt, míg a Dunáé 3.1%, az átalakulás után az M1 2.7% lett, viszont a Duna 6.4%-ra emelkedett, ami erősödést jelent. Ezek a számok magyarra fordítva azt jelentik, hogy a nézői szokások átalakultak, egy pusztán hírekből álló csatornát kevesebben néznek, mint egy olyat, ami szórakoztató tartalmakat is sugároz.

Jöjjön a mondat második része, mely szerint 200 ezren “hagyták ott”, a híradót. Nos, az M1 esti, fél 8-as híradójának a nézettsége valóban csökkent, mert az átállás előtt az átlagos nézettsége 359 ezer fő volt, míg az átállás utáni átlaga 165 ezer fő (a csökkenés 194 ezer fő). A híradó közönségaránya 7,7%-ról  4,1%-ra csökkent. Utóbbi azonban így is átlag feletti érték, ugyanis a kizárólag híreket sugárzó csatornákat kevesebben nézik. Tegyük ehhez hozzá, hogy a Duna TV este 6-kor órakor kezdődő híradójának nézettsége megduplázódott: 69 ezer főről 135 ezerre nőtt, közönségaránya pedig 1,8%-ról 4,7%-ra emelkedett. Ráadásul az M1 -  mint hírszolgáltató - elérése változatlan maradt.

A következő mondat a cikkből: “június első hetében az állami médiumok elérték azt, hogy az összes közszolgálati csatorna közönségaránya 15,5 százalékra mérséklődött, de ennél feltűnőbb szám, hogy a szintén közpénzből fenntartott M1-nél ez az arány 2,5 százalék. Az első héten még 332 ezren nézték az M1 híradóját, most már csak 116 ezren, szóval a tendencia egyértelmű.”

Ezt tulajdonképpen fentebb meg is válaszoltuk, de az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy ha a hir24 is, és mi is a Nielsen Közönségmérés adatait használjuk, hogyan juthatunk más következtetésre?
A válasz egyszerű: interpretálás kérdése. Olyan, mintha a hír24 elkezdene egy mondatot, de nem fejezi be. A mondat eleje lehet az, hogy igaz, “az M1 híradóját kevesebben nézték, mint megelőzőleg,”, viszont a számok szerint ez a csökkenés nem párolgott el az éterben, (mint a befejezetlen mondat sugallja), hanem a Dunára vándorolt. A kép így teljes, aki az M1 híradóját nézi, az ugyanúgy a közmédiából tájékozódik, mint aki a Dunán teszi ugyanezt.

Van a cikkben sajnos olyan mondat is, amelyre - szigorúan tárgyilagosan - azt kell mondanunk, hogy nem igaz. Ők azt írják, hogy „Az elmúlt napokban többször is (egészen pontosan kétszer) írtunk az MTVA Sajtóosztályára levelet, amiben arról érdeklődtünk, egészen pontosan mi indokolja, hogy újra a képernyőre kerül a műsor (mármint a Maradj Talpon! - a szerk.). Nem kaptunk választ.” Ezzel szemben a valóság az, hogy sem az MTVA Sajtóosztálya, sem a Közönségszolgálat, sőt még a műsoros kommunikáció sem kapott levelet a hír24-től a témával kapcsolatban.

Az utolsó, idézendő rész így hangzik: „Kapcsolódó érdekesség egy matekpélda. Hogyszámolja az MTVA a nézettséget? Ha ön reggel, délután és este is odakapcsol egy műsorra egy percig, máris három nézőnek számolják. Ha két csatornán kapcsol ugyanarra a műsorra, akkor ön hat darab néző, legalábbis az MTVA szerint.”  Bízunk benne, hogy a Kedves Olvasó bírja még szusszal, mert ez egy kicsit hosszabb, és szakmai  lesz (a fontos részt vastagon kiemeltük).

Az elért közönség a televíziós közönségmérésben azt mutatja meg, hogy a népesség (vagy célcsoport) mekkora hányada nézett bele a csatorna által sugárzott tartalomba legalább 1 perc erejéig (tehát aki csak átszörfözik az adón, nem is kerül bele). Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy minden bekacsolódó csak 1 percet nézne meg: a közönség egy része akár órákat is tölt egy-egy adón, míg vannak olyanok is, akik valóban csak néhány percet.

Televízió esetében az elérési mutatót a Nielsen Közönségmérés (és nem az MTVA!) szoftvere kalkulálja, amely képes arra, hogy a duplikációkat kiszűrje, tehát minden nézőt csak az első nézési  alkalommal vesz figyelembe. Ha tehát valaki reggel belenéz az M1 műsorába, akkor hiába néz bele később is, akár több alkalommal is, azt a szoftver már kiszűri és nem számolja még egyszer bele az elért közönségbe. Ugyanígy, amikor a közmédia együttes eléréséről beszélünk, minden nézőt csak egy alkalommal veszünk figyelembe, akkor, amikor valamelyik csatornára először odakapcsol. Az elérési mutató önmagában azt nem érzékelteti, hogy hány alkalommal  és hány csatornára kapcsolt oda valaki, ezt más változó (a gyakoriság, vagy frequency) mutatja be.

Teljes cikk

75 százalékos növekedés az M1-nél

2015. szeptember 15.

A márciusban megújult napi aktuális csatorna 19:30-as híradójának nézettsége folyamatosan emelkedik

Az utóbbi napok megnövekedett hírigénye jelentős növekedést eredményezett az M1 híradóinak nézettségében is.

A Nielsen Közönségmérés legfrissebb adatai szerint szeptember 14-én, hétfőn a Híradó 19.30-as kiadása már 432 ezer fős nézettséget és 10.4%-os közönségarányt ért el. Ezzel az eredménnyel az M1 aktuális csatornává válása óta ez volt a legnézettebb híradás. A híradó alatt 962 ezer néző kapcsolt az M1-re.

A 19:30-as Híradó átlagos nézettségéről elmondható, hogy ez szeptember első két hetében 281 ezer fő volt, ami 75%-os növekedést jelent a március 16. és július 31. között eltelt időszakhoz képest. 

Az M1 átlagos napi elérése szeptemberben 2,3 millió fő volt, vagyis ők voltak azok, akik legalább egy percre bekapcsolódtak a csatorna valamelyik műsorába.

Teljes cikk

Miben téved sixx?

2016. február 18.

A Comment:com bloggere ízekre szedte az MTVA legutóbbi közleményét, melyben az állt, a Duna a 6. héten beelőzte a TV2-t. Holott az MTVA nem állított valótlant, csupán a Nielsen-kutatásból kiolvasható tényeket tárta a nyilvánosság elé.

Megmutatjuk, miben téved sixx. Dőlt betűvel az ő állításai, alatta a mi érveink.
 
"A nézettségmérésben az a szép, hogy minden tévé lehet legnézettebb, csak megfelelően kell paraméterezni a kereséseket."
 
A műsorkészítéskor - és általában a televíziózásban csakúgy, mint minden szolgáltatásban - muszáj célcsoportot választani, hiszen nincs az a tévécsatorna, amely minden korcsoport számára egységesen vonzó tudna lenni. Minden szolgáltató azon méri a sikerességét, hogy a saját célcsoportjában helyt tudott-e állni, meg tudta-e előzni a versenytársait.
A közszolgálati tévéadók sem egységesek a megcélzott közönségük tekintetében (az M2 gyerekcsatornát a 4-12 évesek körében, a Petőfi tévét a 18-39 évesek körében, és például az M1-et és a Duna TV-t a felnőtt népesség körében vizsgáljuk, tekintve, hogy ez utóbbi kettőnek egyáltalán nincs a 17 évesnél fiatalabbakhoz szóló műsora). Ugyanakkor a teljes közmédia portfólió egészét az MTVA is mindig megvizsgálja a teljes népességre vonatkozóan is. Azaz teljesen legitim, ha egy csatorna a célcsoportjához igazodó kutatási adatokat publikál. Ez nem hazugság: ha a célcsoport 18-59, akkor a nézettséget is ebben a korosztályban érdemes vizsgálni.
 
"Magyarországon az ún 4+, azaz a négy évnél idősebb lakosokat számító össznézettség mellett a 18-49-es, kereskedelmi célcsoportnak nevezett korosztályra mért nézettség és közönségarány-számítás, illetve a TV2 és pár médiaügynökség esetében ennek kitolt, 18-59-es korcsoportra mért változata terjedt el." – írja a következő bekezdésben sixx, de ez sem egy kőbe vésett metodika, csupán azt mutatja, hogy a sajtó ezeket szokta közölni, egyszerűen ezek terjedtek el. Azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szakma ne kezelné ennél sokkal szofisztikáltabban ezt a kérdést.

Majd így folytatja: "Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne más korcsportban mérni, ha nagyon akarja az ember, kihozhatja, hogy a Life Network adása hajnal 2 és 3 között, a fővárosi, 34 és 36 év közötti, diplomás nők között nagyobb közönségaránnyal bír, mint az RTL Klub, de ennek nem sok értelme lenne."
 
Ez az összehasonlítás azért sántít, mertaz MTVA szándékosan nem egy marginális sáv, marginális célcsoport egy napi eredményét tette közzé, hanem egy összesen 7,6 milliós, a teljes népesség 86%-át kitevő közönségréteg egy teljes heti tévénézésére vonatkozó adatot publikált. Vagyis, sixx értelmezése azért nem fair, mert az MTVA igazán nagy csoportlétszámú heti adatot publikált, nem pedig egy nagyon speciális, pici célcsoport nézettségi adatait.
 
"A Duna TV 9,9 százalékos közönségarányát az MTVA a 18+-os korosztályra számította és az este 7 és 11 közötti főműsoridőre. Utóbbival semmi baj nincs, a primetime, azaz főműsoridős nézettség a tévék és a hirdetők szempontjából is kiemelten fontos, viszont a 18+ nem egy megszokott, az egész iparágban használt korcsoport, de hát a Duna TV-nek is kell egy kategória, amiben labdába rúghat."

Ez a megállapítás azonban egyszerűen téves, a 18+, vagyis a teljes magyar felnőtt lakosság egy elfogadott kategória, amely kizárólag a 4-17 éveseket nem foglalja magában, őket is elsősorban azért nem, mert a csatornák nagy része nem sugároz olyan műsorokat, amelyek kifejezetten nekik készülnének. Az ő tévézési szokásaik nagyon eltérnek a felnőttekétől, ezért nem véletlen az sem, hogy a kereskedelmi csatornák is csak a 18 évesnél idősebbekre koncentrálnak, csak náluk már az 50 vagy 60 év felettiek igényei kevésbé relevánsak, tehát ők nem csak a 18 év alattiakat, hanem az idősebbeket is leválasztják a vizsgálandók köréről (és ezáltal egyébként a tévénézőknek csupán 45%-ára, azaz kevesebb mint a felére nézve közölnek adatokat).
 
"Ha ugyanis megnézzük a többi kategóriát a főműsoridőre vonatkoztatva, ezt látjuk:


18-49: TV2 - 9% vs. Duna TV - 3,6%
18-59:  TV2 - 8,8% vs. Duna TV - 4,7%
4+: TV2 - 9,3% vs. Duna TV - 9,2%


Azaz egy olyan általánosan használt kategória sincs, amiben a Duna TV jobb lenne…"

Az MTVA a vonatkozó közleményében ezt nem is állította.


"...ha a fiatal nézőket is számoljuk, bár a teljes lakosságban az a 0,1 százalékos eltérés a hibahatáron mozog…”  A Duna TV nézői ennek alapján a kifejezetten idősek közé sorolandók..."

Ez helytálló megállapítás, mert a Duna az 50 év felettiek igényeit elégíti ki a leginkább, de ez a korosztály ma Magyarországon 3,6 millió főt tesz ki, és egy közszolgálati csatornacsoporttól elvárható, hogy legyen olyan adója, amely erre a rétegre is koncentrál, szolgáltat a számukra tartalmakat.
 
"...azaz ha a nyugdíjasokra van bízva, akkor a köztévé előbb-utóbb akár az RTL-t is befoghatja. Na jó, nem, csak vicceltünk…"

Hogy tényszerűek legyünk: a nyugdíjasok körében a teljes napot tekintve a Duna TV megelőzte az RTL Klubot. (Duna: 13,6% vs. RTL Klub: 13,4%), igaz, a TV2 mindkettőjüknél jobban teljesített 13,9%-kal. Főműsoridőben pedig elmaradt ugyan a Duna az RTL Klubtól, de nem sokkal (Duna: 16,8% vs. RTL Klub: 17,9%, a TV2 itt 9,4%-ot ért el).

Az eredeti indexes cikk IDE KATTINTVA elérhető.

Teljes cikk

Tovább nőtt a közmédia közönségaránya

2016. április 19.

Miközben a kereskedelmi csatornák nézettsége csökkent, addig a közszolgálati csatornák közönségaránya 14,8%-ról 17,3%-ra növekedett

A Nielsen Közönségmérés adatai 2015 első negyedévéhez mérve vizsgálják a változást, mely alapján jól látszik az is, hogy a 2015. július 18-án indult M4 Sport alig egy év alatt valóban sikeres adóvá, sőt Magyarország legnézettebb sportcsatornájává nőtte ki magát.

A közmédia azonban nemcsak a sportnak köszönheti, hogy portfóliójának nézettsége emelkedett, hiszen a két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) részesedése együtt 26,6%-ról 23,2%-ra csökkent, mely csatornák tematikáját tekintve abszolút nem beszélhetünk sportos tartalmakról.

 

Úgy látszik, hogy a számok, és így a nézők is azt igazolják vissza, hogy a közmédia megújítása és átalakítása nemcsak szükségesnek, hanem sikeresnek is mondható.

Teljes cikk

A hírcsatorna lételeme a breaking news

2016. május 12.

Sokan még most is megpróbálják összehasonlítani egy hírcsatorna napi hírműsorainak nézettségét más csatornák főhíradóival

No de minek? Hangzott már el sokszor a kérdés, sőt, nem egészen egy évvel ezelőtt is írtunk már erről.

Egy hírcsatorna úgy működik, hogy folyamatosan hírekkel, hírműsorokkal, híradókkal tájékoztatja közönségét a nap legfontosabb eseményeiről, híreiről. Vagyis aki egy hírcsatornára kapcsol, az rögtön szeretne tájékozódni, megtudni, hogy éppen mi zajlik a világban. Az ilyen csatornákon nem kell megvárni a hat órát, a nap végét, az estét, hogy megtudjuk, mi történik körülöttünk.

A kereskedelmi adók esti híradói – egy általuk választott szerkesztői elv alapján – egy egész napot mutatnak be egy csomagban, zanzásítva.

És hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz? Gyakorlatilag semmi. Ha már mindenképp hasonlítgatni akarjuk a kutyát a macskával, Bukarestet Budapesttel, almát a körtével, akkor adjuk össze az M1-en látható hírműsorok nézettségét, vessük azt össze más csatornák főhíradóival.

Egy hírcsatornának akkor magas a nézettsége, ha valami rendkívüli, nem megszokott esemény történik az országban, a világon. Ilyen lehet a migránshelyzet, egy terrortámadás vagy éppen egy repülő lezuhanása is. Ha bármi történik, az M1 ott van, akkor számol be az eseményekről, amikor azok történnek. Ezért is hivatkozik a teljes magyar sajtó az M1 anyagaira, ha éppen helyzet van.

Ha már hasonlítgatunk, hát hasonlítgassunk. Nézzük meg az európai hírcsatornák nézettségét is, vessük össze az M1-ével és nyugodjunk meg, nemzetközi összevetésben – persze ha azzal hasonlítjuk, amivel van értelme is – jól teljesít a közszolgálati hírcsatorna.

És talán még annyi: ha már nem tudjuk értelmezni egy hírcsatorna nézettségét és az M1-et szapuljuk, ne szapuljuk az egész közmédiát is vele. Az M1 a közszolgálati médiaportfoliónak egy része, fontos része ugyan, de a többi csatorna is legalább ennyire igyekszik kiszolgálni a nézőik igényeit.

Teljes cikk