m1” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 18

„Közösség, hazatérés, együtt lenni”

2015. szeptember 28.

A most hétvégén sikerrel zárult Itthon vagy! Magyarország, szeretlek! című műsorfolyamról kérdeztük Siklósi Beatrixot, az MTVA Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőjét

Miről szól, mi a lényege a Szent Mihály napnak?

Három évvel ezelőtt jött a gondolat, hogy jó volna egy olyan ünnepet, hagyományt teremteni, amely arról szól, hogy a közösségeket erősítve hazavárjuk azokat, akik elszármaztak egy-egy helyről. Mondjuk a saját szülővárosukba, vagy ahol iskolába jártak, vagy egyáltalán ott ahol a gyerekkorukat töltötték. Onnan táplálkozik mindenki, a gyerekkorból építkezünk, ha az nem jó, akkor a felnőttkorunk sem lesz tökéletes. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy ismét egymásra találjanak az emberek. 

 

Mi lehet a Szent Mihály nap aktualitása napjainkban?

Ebben a kaotikus időszakban nagyon fontos, hogy megerősítsük a közösségeinket. Az üzenet tehát ez, közösség, hazatérés, együtt lenni. Mert mi magyarok nagyon szétszóródva élünk az egész világban, de a hazánkat nagyon szeretjük. Ez mindig kiderül, hogy bárki bármilyen messzire megy, soha nem tudja elfelejteni, mindig visz magával valamit, a lelke legmélyén is benn e van, hogy ő magyar. Ezt próbáltuk bemutatni a tegnap esti műsorfolyamban is.

 

A közmédia mely adóin volt elérhető a műsorfolyam?

Ez egy kétnapos rendezvénysorozat, mely az M1-en már szombaton is látható volt. Vasárnap erőteljesebben is megjelent, a Kossuth Rádióban reggel kilenckor ment le az adás, a Duna Televízióban pedig este volt látható a műsorfolyam.  Amelyik adónkon az egyik helyszín megjelent, az már máshol nem, ezzel is igyekeztünk minél települést bevonni és bemutatni, hogy érezzék, jelen lehetnek a médiában.

 

Az előző évekhez képest mekkora volt a támogatás?

Korábban volt egy központi pályázat, amire a települések jelentkezhettek, abból finanszírozhatták a Szent Mihály-napi rendezvényt, ami sajnos az idén nem volt. Gyakorlatilag mi kezdtük el mozgatni kizárólag a településeket, hogy a pályázat ellenére részt szeretnének-e venni a Szent Mihály napi rendezvényekben. Annyira megszerették az emberek a műsort az elmúlt két évben, hogy több mint hatszázan jelentkeztek, innen tudtunk csemegézni.

 

Mit jelentett mindezt végigcsinálni a stábtagoknak?

Vannak olyan kollégák, akik külön jelentkeznek, hogy hadd dolgozzanak ezen a napon, hadd jöhessenek. Ez azért jó, mert kicsit ők is megmerítkeznek ebben a tisztaságban, amiben a vidéki embereknek nagy szerencséjükre több részük lehet. Erre nekünk is nagy szükségünk van, a munkánkban gyakran elfásulunk, de ezek az élmények nagyot lendítenek.

 

Mi várható a jövőben a műsor folytatását tekintve?

Október 4-én lesz a vörös iszap ötödik évfordulója, erre emlékezve készül egy film, ami még fényezés alatt van. Mindez azt a heroikus küzdelmet fogja bemutatni, amivel meg tudták fékezni ezt a katasztrófát. 

Október 10-én pedig a Kékkör napját adjuk majd, melynek a Sokmillió lépés Magyarországon lesz a címe. Erre egy ötórás élő műsort tervezünk.

Teljes cikk

Kis lépés egy embernek, Sokmillió lépés Magyarországnak

2015. október 08.

Öt és félórás tartalommal készül a Duna a Kékkör Napjára. Interjú Siklósi Beatrixszal, az MTVA Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőjével

Honnan jött az ötlet?

A Magyar Televízióban már korábban létezett egy forgatócsoport, amit még Peták István egykori elnök is irányított. Ez volt az Egymillió lépés Magyarországon, amely keretein belül bejárták Magyarország legszebb túraútjait. Ez persze arra is nagyon jó alkalom, hogy megismerjük az országunkat, hogy milyen erdőink vannak, milyen mezőink, egyáltalán, hogy hogy néz ki az ország túrázás szempontjából.

 

És a folytatás?

Ezután jött a Másfélmillió lépés Magyarországon, és ezzel egy időben egyre inkább bővült azoknak a köre, akik erre úgymond ráharaptak, rájöttek, hogy ez egy fantasztikus dolog, és érdemes lenne továbbvinni.

A Kék Túra Napja arról szól, hogy az emberek elindulnak, hogy végigjárják a különböző túra utakat, mindezek alatt pedig pecséteket kapnak, persze csak ha füzetük is van hozzá. A Kék Kör pedig ugye az, amikor a túra utak összeadódnak, és ezeket járják be az emberek. Arra gondoltunk, hogy ennek a népszerűsítése lehetne a Kék Túra Napján, október 10-én.

 

Miről fog szólni a tervezett adás?

Természetesen megpróbáljuk majd egyik-másik utat végigjárni, túrázókkal megmutatni, hogy mennyi nagyszerű helyünk van az országban. Ahol már nem csak menni lehet, és élvezni a természetet, hanem ahol a gyönyörűen felújított turistaházakban akár meg is pihenhetünk. Egyébként maguk a felfestések is fel lettek újítva és kilátókat is renováltak. Olyan beruházások történtek, amelyek még inkább otthonossá tudják tenni ezeket az utakat.

 

Milyen helyszínekre számíthatnak a nézők?

A stábbal igyekszünk bejárni a legtöbb utat. A fő kinti helyszínünk Galyatető lesz, ott is épp mostanában újították fel a kilátót. Lesznek ügyességi versenyek és bemutatók, de beszélünk majd arról is, hogyan öltözzünk fel, ha nyáron vagy télen túrázni indulunk.

Debrecen és környékén is jelen leszünk majd, de Baja és környéke, a zalai erdei vasút és a Mecsek is a helyszínek sokaságát erősíti majd. Lesz még stábunk a Bakonyban és Badacsonyban is, gyakorlatilag az öt és fél órás műsorban be fogjuk mutatni az egész országot.

 

Milyen különlegességeket várhatunk?

Rendhagyó módon lesz erdei illemtan óra, hiszen nagyon sokan sajnos nem igazán tudják, hogyan kellene viselkedni az erdőben. Szó esik továbbá arról is, hogyan tudunk magunknak széket vagy ágyat készíteni az erdőben, ha épp úgy alakulna.

Tartunk majd egy úgynevezett erdei sztriptízt is, ahol jól beöltöztetünk valakit téli felszerelésbe. Majd szépen fokozatosan levesszük róla a ruhákat, hogy végül megismerjük, miben érdemes ősszel, tavasszal vagy nyáron nekiindulni.

 

Hol lesznek elérhetőek a tartalmak?

Elsősorban a Duna Worldön leszünk láthatóak, de a Dunán is jelentkezünk majd többször is. Természetesen hírt ad majd az eseményről az M1, valamint a rádiócsatornáink is. Persze az egész műsorfolyam sokkal inkább megy rá a látványra, ezért is inkább televíziós, mint rádiós tartalom várható.

 

Mi lenne az egész műsor üzenete?

Azt mondta Rousseau is, hogy vissza a természetbe. Valójában tényleg ebben a bizonyos mobiltelefonos, Facebookos világban vissza kellene térnünk kicsit oda, hogy egymás szemébe nézve, egymás arcát látva tudjunk közösségi élményeket teremteni.

Teljes cikk

Akkor. Amikor. A közmédia kiemelten foglalkozott az NVI-nél történt incidenssel

2016. február 24.

Kiemelten foglalkozott a közmédia a Nemzeti Választási Irodánál történt tülekedéssel.

Az online sajtó egyes cikkei azt állítják, a közmédia elhallgatta a kopaszokat a Nemzeti Választási irodánál. Ez az állítás egyszerűen nem igaz.

A magyar közmédia mindenkinél részletesebben, az összes médiapiaci szereplőnél hamarabb, nagyobb terjedelemben, többféle tartalomtípusban, több megszólalóval, és több csatornán adott hírt a Nemzeti Választási Irodánál 2016. február 23-án történt eseményekről.

A teljes közmédia annak megfelelően tudósított a Nemzeti Választási Irodánál történtekről, ahogy azt a szakmai sztenderdek megkövetelik.

Az MTI 1 kora reggeli rövidhírben, 14 hírben, 6 OS-ben, és 13 fotóval dolgozta fel a keddi nap történéseit. Az esti tiltakozásról a távirati iroda pedig 1 rövidhírben, 1 hírben, és 6 fotó segítségével tájékoztatta a közvéleményt.

Az M1 televízió 2016. február 23-án, kedden az alábbi blokkokban foglalkozott a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel:

11:07 hír (0:31)

12:18 hír (0:37)

14:07 hír (0:35)

17:04 hír (0.35)

17:05 hír-reakciók (0:48)

18:09 anyag (2:59)

18:12 demo MSZP-élőkép (0:25)

18:12 hír pártok (0:32)

20:01 anyag (2:59)

20:04 demo-reakciók (1:26)

21:11 demo (0:44)

21:11 demo-reakciók (1:26)

22:12 anyag (2:59)

22:15 demo-reakciók (1:26)

23:06 demo (0:44)

23:07 demo-reakciók (1:26)

2016. 02. 24. SZERDA

6:12 anyag (2:59)

6.16 demo-reakciók (1:23)

Az MTI „Hangos hírek” alábbi blokkjaiban szerepelt a híradás az NVI-nél történtekről:

14.00 - országos, budapesti blokk

15.00 - országos, budapesti blokk

16.00 - országos, budapesti blokk

17.00 - országos, budapesti blokk

18.00 - országos, budapesti blokk

19.00 - országos, budapesti blokk

20.00 - országos, budapesti blokk

2016. 02. 24. SZERDA

6.00 - országos, budapesti blokk

7.00 - országos, budapesti blokk

8.00 - országos, budapesti blokk

A közmédia rádiócsatornái 2016. február 23-án az alábbi hírekben számoltak be az NVI-nél történt eseményekről:

HÍREK: (K – Kossuth, P – Petőfi, D – Dankó, B - Bartók)

2016.02. 23. KEDD

K11 + P11, K13+D13, P13, K14+ D14, D18+K19, K21+K23, K24

2016. 02. 23.- Esti Krónika

2016. 02. 24.- 07.00 Krónika

2016. 02. 24. SZERDA

P6, B7/ D8, P8.30

A hirado.hu témába vágó tartalmait itt, itt, itt, itt és  itt érheti el.

A Médiaklikken az alábbi linkeken érhetők el a közmédia 2016. február 23-i tudósításai:

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1800-2016-02-23-i-adas/ 9:19

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1930-2016-02-23-i-adas/31:32

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-2100-2016-02-23-i-adas/ 11.20

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-600-2016-02-24-i-adas/11:50

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1700-2016-02-23-i-adas/5:30

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1400-2016-02-23-i-adas/7:30

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1200-2016-02-23-i-adas/17:30

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1100-2016-02-23-i-adas/8:07

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-2200-2016-02-23-i-adas/12:00

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-2300-2016-02-23-i-adas/7:00

Teljes cikk

Kis párt, nagy hazugságok

2016. március 14.

A statisztikai hibahatáron billegő Együtt párt képtelen hazugságokkal vádolta meg március 15., a szabad sajtó napja előtt a közmédiát. Az Együtt valótlan állításaival az a probléma, hogy nagyon gyorsan leellenőrizhető a valóságtartalmuk. Az ellenőrzés eredménye azonban lesujtó: semmi sem igaz az Együtt által mondottakból.

Az Együtt azzal vádolta meg a pont egy éve, a nézők által is visszaigazoltan sikeres és megújult közmédiát, hogy az nem biztosít megfelelő megjelenést az ellenzéki pártoknak.
 
A számok azonban mást mutatnak, és annak érdekében, hogy az Együtt is szembesüljön azzal, milyen sok esetben adott helyt a közmédia a mikropárt álláspontjának, a közmédia tételesen összeszedte az Együtt egyéves megjelenését a közmédiában.
Az összesítés megerősíti a Nézőpont ezen a héten publikált kutatását: a megújult közmédia kiegyensúlyozottabb hírszolgáltatást nyújt, mint bármely más magyar médium.
 
 
AZ EGYÜTT MEGJELENÉSEI AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN A KÖZMÉDIÁBAN
 
MTI:
2015. március 15. óta az MTI-ben
az Együtt sajtótájékoztatóiról, valamint közleményből írt anyagok:
 
273 anyag,
9 rövidhír,
4 frissített ill. bővített anyag.
 
Emellett:
 
16 országgyűlési krónikában,
19 országgyűlési bizottsági anyagban,
10 összefoglalóban szerepelt az Együtt politikusának véleménye.
 
Valamint 183 (egy. ill. többrészes) OS közleményt is kiadott az MTI az Együtt – A korszakváltók pártjától.
 
A párt vezető politikusainak neve összesen 977 alkalommal szerepel a belpolitikai kiadásban.
 
M1:
Az M1 hírcsatornán az Együtt 2015 március 15. óta az M1 híradóiban 231 hírben szerepelt, továbbá 63 alkalommal demóban illetve demószinkronban jelent meg. Politikusaik az M1-en a híradókon túl 9 alkalommal szerepeltek. 
 
RÁDIÓHÍREK:
Az Együtt – A Korszakváltók Pártja 2015. március 15-e és 2016. március 14-e között összesen 549 alkalommal szerepelt álláspontjával, véleményével, megmozdulásával a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó Rádió hírblokkjaiban.
 
KRÓNIKÁK:
Az 2015 március 15. óta 95 db Együtt-megjelenés volt a Kossuth Krónikában.
 
180 PERC:
A 180 percben pedig 27 alkalommal volt vendég az Együtt politikusa.
Teljes cikk

A közvélemény-kutatás az M1-et igazolja

2016. március 18.

A magyarok 53 százaléka szükségesnek tartja a közszolgálati hírcsatornát

"Az egy évvel ezelőtti 35 százalék után idén márciusban másfélszer többen, a teljes felnőtt népesség 53 százaléka vélte úgy, hogy szükség van közszolgálati hírcsatornára Magyarországon" – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.

A kutatás ide kattintva elérhető.

Teljes cikk

Egy szakértő nem szakértő?

2016. március 23.

Több – a közmédiával rendszeresen foglalkozó – online oldal cikket írt arról, melyik meghívott mit mondott tegnap az M1-en

Persze nem újdonság, hogy továbbra is vannak olyan felületek, amelyek versenyszerűen írnak negatív töltetű cikkeket a közmédiáról, de talán ebben az esetben ez most kevésbé sikerült jól nekik.

Az azonban érdekes, hogy a tegnapi terrorcselekmények kapcsán ennyire ne volna más téma, mint a közmédia lejáratása. Mert míg ezek az oldalak azzal küszködnek, hogy megint valami rosszat írjanak az M1-ről, addig a közmédia volt az első a tegnapi nap folyamán, amely a leggyorsabban, leghitelesebben, legkiegyensúlyozottabban számolt be az eseményekről. Az M1 tegnapi, brüsszeli eseményekkel kapcsolatos hírfolyamát több tucat élő bejelentkezés, és tucatnyi szakértő és biztonságpolitikai szakértő fémjelezte, úgy is, mint Sógor Dániel, Georg Spöttle, Nógrádi György, Feledy Botond, Gyarmati Zoltán vagy Kaiser Ferenc – vagyis a közmédia több oldalról, több szemszögből vizsgálta a témát, és nem csak az események után kullogott.

Ezért érthetetlen, bizonyos portálok miért ragadják ki egyetlen, számukra elfogadhatatlan szakértő szerepeltetését: a közmédia volt az egyetlen, ahol a legkülönfélébb megszólalók elemezték a keddi helyzetet. Ez annak bizonyítéka, hogy egy év alatt az M1 egy kiforrott, felkészült, jól működő, gyorsreagálású hírcsatornává nőtte ki magát, amelyről továbbra is azt gondolja a magyarok többsége, hogy szükség van rá.

Forrás: Nézőpont Intézet

 

No persze, ha van hiba, azt is el lehet ismerni: nem biztos, hogy egy adott szakértő ugyanannyira nyeri el a tetszését mindenkinek.

Az azonban cserébe elvárható lenne, hogy az Index-444 egyetlen szereplő, vagy szakértő kiemelésével és túlhangsúlyozásával ne rombolja tudatosan a közmédia hitelességét.

Teljes cikk

A hírcsatorna lételeme a breaking news

2016. május 12.

Sokan még most is megpróbálják összehasonlítani egy hírcsatorna napi hírműsorainak nézettségét más csatornák főhíradóival

No de minek? Hangzott már el sokszor a kérdés, sőt, nem egészen egy évvel ezelőtt is írtunk már erről.

Egy hírcsatorna úgy működik, hogy folyamatosan hírekkel, hírműsorokkal, híradókkal tájékoztatja közönségét a nap legfontosabb eseményeiről, híreiről. Vagyis aki egy hírcsatornára kapcsol, az rögtön szeretne tájékozódni, megtudni, hogy éppen mi zajlik a világban. Az ilyen csatornákon nem kell megvárni a hat órát, a nap végét, az estét, hogy megtudjuk, mi történik körülöttünk.

A kereskedelmi adók esti híradói – egy általuk választott szerkesztői elv alapján – egy egész napot mutatnak be egy csomagban, zanzásítva.

És hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz? Gyakorlatilag semmi. Ha már mindenképp hasonlítgatni akarjuk a kutyát a macskával, Bukarestet Budapesttel, almát a körtével, akkor adjuk össze az M1-en látható hírműsorok nézettségét, vessük azt össze más csatornák főhíradóival.

Egy hírcsatornának akkor magas a nézettsége, ha valami rendkívüli, nem megszokott esemény történik az országban, a világon. Ilyen lehet a migránshelyzet, egy terrortámadás vagy éppen egy repülő lezuhanása is. Ha bármi történik, az M1 ott van, akkor számol be az eseményekről, amikor azok történnek. Ezért is hivatkozik a teljes magyar sajtó az M1 anyagaira, ha éppen helyzet van.

Ha már hasonlítgatunk, hát hasonlítgassunk. Nézzük meg az európai hírcsatornák nézettségét is, vessük össze az M1-ével és nyugodjunk meg, nemzetközi összevetésben – persze ha azzal hasonlítjuk, amivel van értelme is – jól teljesít a közszolgálati hírcsatorna.

És talán még annyi: ha már nem tudjuk értelmezni egy hírcsatorna nézettségét és az M1-et szapuljuk, ne szapuljuk az egész közmédiát is vele. Az M1 a közszolgálati médiaportfoliónak egy része, fontos része ugyan, de a többi csatorna is legalább ennyire igyekszik kiszolgálni a nézőik igényeit.

Teljes cikk

Gasztroforradalom a közmédiában - milliós elérés a Bocuse d’Or közvetítéseivel

2016. május 12.

A Bocuse d’Or európai döntőjét közvetítette a köztévé Budapestről kedden és szerdán

A Duna TV esténként egy 26 perces összefoglalóval jelentkezett, az M1 pedig naponta többször kapcsolta a helyszínt az aktualitásokkal. Joggal merül fel sokakban a kérdés: mégis miért olyan nagy szám ez a „boküzdor”?

Nos, ezt a kis versenyt kereken 29 éve rendezik meg a világban és most először Budapesten. Az alapító atya Paul Bocuse, aki a világ leghíresebb séfje. Mondhatjuk azt is, ez a szakácsok olimpiája. A verseny 2 napján valószínűleg Budapesten volt a legnagyobb a Michelin-csillagos séfek előfordulásának az aránya. Joggal. Nem csak helyezést elérni komoly teljesítmény, hanem már a versenybe bekerülni is. Széll Tamásék pedig nyertek közel 2 790 ezer néző vigyázó tekintete közepette. Next step Tamáséknak a lyoni világverseny 2017-ben.

Az esemény számokban: 1 db aranyérmes magyar csapat, 7 órányi közvetítés, 130-szoros bejelentkezés, csak magyar alapanyagok, és minden csapatban egy fő magyar commis chef.

Teljes cikk