duna” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Idén is Fölszállott a páva!

2015. szeptember 10.

Holnap lesz egy hete, hogy idén is útjára indult a közmédia népszerű tehetségkutatója. Dr. Balogh Júliát, a műsor vezető szerkesztőjét kérdeztük

Mit tudnál elmondani az első adásról?

Aznap, amikor az első adás debütált a Dunán, behívtak a kollégák a Ma délelőttbe, ahol gyorsan le is szögeztem, hogy vasárnap is ismételjük, hiszen pénteken volt a magyar-román focimeccs is. Annak ellenére, hogy a mérkőzéssel egy időben volt a műsor, nagyon jól alakult a nézettségünk. Ez nagyon nagy dolog szerintem, abban bízom, hogy minden törzsnézőnk visszatér, és holnap még többen nézik majd, annak ellenére, hogy ezek még nem élő adások. 

 

Mi várható az idei évben?

Kilenc  előre rögzített filmünk és hét élő adásunk lesz, az egyik ilyen film majd a balatonakarattyai táborról szól, ahol több mint ötszáz résztvevő volt. A válogató filmekben igyekeztünk mindenkit megmutatni abból a több mint kétezerből, akik az első szűrőn átjutottak. Ez több mint 250 produkciót jelentett, s ebből negyvennyolc produkció jutott el a táborba, valamint az élő adásokba.

 

Milyen volt a tábori hangulat?

Ez a tábor egyrészt jutalom volt a gyerekeknek, másrészt pedig biztosítani akartuk a lehetőséget, hogy megismerjék egymást. Az volt a célunk, hogy barátok legyenek, ne pedig csak a versenyt lássák. A gyerekekkel természetesen néha nehéz interjút készíteni, ebből számtalan vicces jelenet született. Először elmondják azt, amit a mesterük rájuk bízott, aztán amit a szüleik, ezzel eltelik tíz perc, aztán pedig amit ők gondolnak. Persze csak utóbbiak kerülnek be az adásokba.

 

Az előző évadhoz képest milyen változások vannak?

Változás nincsen, minden ugyanúgy megy. Van licence is a Pávának, tehát sokat nem is változtathattunk volna rajta. A főcímen persze egy kicsit módosítottunk.

 

Az előre rögzített adások és az élő műsorok között milyen különbségeket láthatnak majd a nézők?

Az élő adásokban a nézők is szavazhatnak, az élő műsoroknak mindig egészen más a hangulatuk! Az már maga a versengés, illetve vetélkedés. A gyermekeknek a pillanatnyi formájukon múlhat a továbbjutás. Könnyebb is, meg nehezebb is, mint a felnőttekkel, mert nagyon kell vigyáznunk arra, hogy lelki értelemben senki se sérüljön meg.

 

Egy ilyen vetélkedőnél máshogy kell bánni a gyerekekkel, mint a felnőttekkel

Szeretni kell őket nagyon, attól feloldódnak. Most már mindenkit ismernek, a zsűritagokkal is találkoztak a táborban, ott voltak a felkészítő tanáraik is. Negyvenen voltunk ott a stábból, tehát ismerős terep lesz nekik, nem idegen közegbe jönnek. Ez nagyon fontos.

 

Lesz következő évad?

Mi tervezzük, én azt szeretném, ha december 18-án, amikor vége van a műsornak, a vezérigazgató bejelentené a következő évadot.  Tavaly négy millióan nézték összesen, több mint egymillió felnőtt van a táncházakban, és merem állítani, a Fölszállott a páva nagyon fontos missziója a közmédiának. Az egész Kárpát-medence jelen van ebben a műsorban.

 

Az ember meglepődhet, hogy milyen sok gyerek van, aki néptánccal foglalkozik. A zsűrit is meglepte ez a hatalmas létszám?

Nem lepte meg, sőt többre is számítottak, de ez így is óriási eredmény. Már az első megjelenés után rengeteg visszajelzéssel találkoztunk, hogy mennyire boldogok az emberek amiatt, hogy ennyi normális ember tudja magát megmutatni. Ezek a gyerekek hihetetlen fegyelmet tanultak, és tudják, mit jelent egy közösség. Bizony, sok múlik rajtuk, hogy milyen lesz majd a jövő Magyarországa.

Teljes cikk

„Közösség, hazatérés, együtt lenni”

2015. szeptember 28.

A most hétvégén sikerrel zárult Itthon vagy! Magyarország, szeretlek! című műsorfolyamról kérdeztük Siklósi Beatrixot, az MTVA Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőjét

Miről szól, mi a lényege a Szent Mihály napnak?

Három évvel ezelőtt jött a gondolat, hogy jó volna egy olyan ünnepet, hagyományt teremteni, amely arról szól, hogy a közösségeket erősítve hazavárjuk azokat, akik elszármaztak egy-egy helyről. Mondjuk a saját szülővárosukba, vagy ahol iskolába jártak, vagy egyáltalán ott ahol a gyerekkorukat töltötték. Onnan táplálkozik mindenki, a gyerekkorból építkezünk, ha az nem jó, akkor a felnőttkorunk sem lesz tökéletes. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy ismét egymásra találjanak az emberek. 

 

Mi lehet a Szent Mihály nap aktualitása napjainkban?

Ebben a kaotikus időszakban nagyon fontos, hogy megerősítsük a közösségeinket. Az üzenet tehát ez, közösség, hazatérés, együtt lenni. Mert mi magyarok nagyon szétszóródva élünk az egész világban, de a hazánkat nagyon szeretjük. Ez mindig kiderül, hogy bárki bármilyen messzire megy, soha nem tudja elfelejteni, mindig visz magával valamit, a lelke legmélyén is benn e van, hogy ő magyar. Ezt próbáltuk bemutatni a tegnap esti műsorfolyamban is.

 

A közmédia mely adóin volt elérhető a műsorfolyam?

Ez egy kétnapos rendezvénysorozat, mely az M1-en már szombaton is látható volt. Vasárnap erőteljesebben is megjelent, a Kossuth Rádióban reggel kilenckor ment le az adás, a Duna Televízióban pedig este volt látható a műsorfolyam.  Amelyik adónkon az egyik helyszín megjelent, az már máshol nem, ezzel is igyekeztünk minél települést bevonni és bemutatni, hogy érezzék, jelen lehetnek a médiában.

 

Az előző évekhez képest mekkora volt a támogatás?

Korábban volt egy központi pályázat, amire a települések jelentkezhettek, abból finanszírozhatták a Szent Mihály-napi rendezvényt, ami sajnos az idén nem volt. Gyakorlatilag mi kezdtük el mozgatni kizárólag a településeket, hogy a pályázat ellenére részt szeretnének-e venni a Szent Mihály napi rendezvényekben. Annyira megszerették az emberek a műsort az elmúlt két évben, hogy több mint hatszázan jelentkeztek, innen tudtunk csemegézni.

 

Mit jelentett mindezt végigcsinálni a stábtagoknak?

Vannak olyan kollégák, akik külön jelentkeznek, hogy hadd dolgozzanak ezen a napon, hadd jöhessenek. Ez azért jó, mert kicsit ők is megmerítkeznek ebben a tisztaságban, amiben a vidéki embereknek nagy szerencséjükre több részük lehet. Erre nekünk is nagy szükségünk van, a munkánkban gyakran elfásulunk, de ezek az élmények nagyot lendítenek.

 

Mi várható a jövőben a műsor folytatását tekintve?

Október 4-én lesz a vörös iszap ötödik évfordulója, erre emlékezve készül egy film, ami még fényezés alatt van. Mindez azt a heroikus küzdelmet fogja bemutatni, amivel meg tudták fékezni ezt a katasztrófát. 

Október 10-én pedig a Kékkör napját adjuk majd, melynek a Sokmillió lépés Magyarországon lesz a címe. Erre egy ötórás élő műsort tervezünk.

Teljes cikk

A vörös ár

2015. október 02.

Dokumentumfilmmel emlékezik vasárnap délután a közmédia az öt évvel ezelőtti vörösiszap tragédiáról, amely Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófája volt. „A vörös ár” című alkotás szerkesztő-riporterével, Kakuk L. Tamással beszélgettünk

Mennyi időt vett igénybe a „Vörös ár” című dokumentumfilm előkészítése, illetve maga a forgatás?

A filmet augusztusban készítettük elő, és szeptember első felében forgattuk.. Bő két hét utómunka következett, ropogós és friss tehát az alkotás.  Devecseren és Kolontáron forgattunk, megszólalnak benne tűzoltók, mentők, katonák és természetesen az ott lakók., sok szemszögből mutatjuk be a történteket a megszólalóknak köszönhetően. 

 

Sok oldalról lehet megközelíteni egy ilyen tragédiát, Nektek mi volt a koncepciótok?

Valóban sok oldalról lehet, például jogi résszel nem foglalkozik a film, hiszen elsőfokú ítélet sincsen. Nem öncélúan a tragédiában akartunk vájkálni, nem szenzációhajhászat volt a célunk. Azt próbáljuk bemutatni, hogy amikor megtörténik egy tragédia, hogy viselkednek azok, akiket ez érint, és hogy viselkednek azok, akik hivatásukból fakadóan mentenek. A katasztrófavédelem, tűzoltók, rendőrség, honvédség mit tudnak csinálni ilyen helyzetben,  hiszen ez  számukra is különleges szituáció, amely nagy kihívás. Arra, hogy vörösiszappal kevert tömény nátronlúg két méter magasságban elönt két települést, lehetetlen felkészülni. 

 

 

Mi volt a tapasztalatotok?

Azt láttuk, hogy összefogással, erőn felül, önmagukat nem kímélve, hihetetlen helytállásról tettek tanúbizonyságot.  A lakosság egymást mentette az első órákban, magukat és a hozzátartozóit. Az ár az ablakok felső szintjét is elérte sok esetben, magaslatba húzták egymást a bajba került lakosok. A gazdák traktorokkal, homlokrakodó gépekkel, markolókkal indultak segíteni, megdöbbentő összefogás jött létre.

 

Időrendi sorrendben az elmúlt öt évet mettől-meddig próbáljátok bemutatni?

A film feldolgozza a katasztrófa észleléstől az egész történetet, hogy a hivatásosok hogy tudták meg a hírt és a lakossághoz hogy jutott el az információ. Egészen az újjáépítésig végigkövettük az eseményeket. Keveset beszéltünk róla, de reális veszélye volt annak, hogy a nemzetközi vizeket is eléri a vörös ár, szerencsére ezt sikerült megfogni, gipszel és ecetsavval. Ezt is bemutatjuk a filmben.

 

Mintha tegnap történt volna, pedig már öt éve történt a tragédia. Hogyan látod, kezdenek begyógyulni a sebek?

Nem gyógyultak be a sebek, és ez megrázó. Akik elköltöztek onnan ők üzentek, hogy ne is keressük meg őket. Akik ott maradtak szintén elzárkózók, aztán sikerült beszélni néhányukkal, de először be kellett bizonyítanunk, hogy mi nem olyanok vagyunk, akik a tragédiában vájkálni akarunk. Mi egészen más oldaláról szerettük volna bemutatni ezt a szerencsétlenséget, és úgy érzem, hogy ez sikerült is. Több nap után vettük csak elő a kamerát. 

Külön szeretném megemlíteni, hogy különleges felvételeket köszönhetünk a Devecseri Városi Televízió operatőrének, Benkő Istvánnak,, akinek a házát elöntötte az iszap és ő nem az életét mentette, hanem kamerát fogott és megörökítette. Így közvetlenül a gátszakadás utáni percek is dokumentálva vannak. Több plasztikai műtétbe és hosszú  kórházi kezelésbe került a szakmai elhívatottsága.

 

A sebek nem gyógyulnak, de időközben Devecser és Kolontár épül és szépül. Hogyan néz ki most a tragédia sújtotta helyszín?

Devecseren emlékpark létesült, fákkal, kavicsokkal, és állandó kiállítás is emlékeztet a tragédiára.. A magánkézben lévő MAL Zrt helyett a kormány megelőlegezte a kártérítést, az azóta elhunyt Makovecz Imre ingyenesen megtervezte az újonnan épülő házakat.  Érdekes, mert így szomszédok ugyanazok maradtak, mint korábban, csak most már máshol.  Érezhetően nagy törést jelent az ott lakók számára, hogy nem tudtak elbúcsúzni a házaiktól, az otthonaiktól. A régi emlékek egyik pillanatról a másikra elvesztek, ez főleg az idősek számára furcsa élmény, akik néha úgy érzik, mintha nyaralnának az elmúlt öt esztendőben.

 

Nem csak a helyi lakosok, hanem az egész magyarság összefogott,  ezt mennyire tapasztaltátok a forgatás során?

Teljes mértékben, az egyik megszólaló például elmondja, hogy az ő házát ahova elköltözött Böjte Csaba atyáék, tehát a Szent Ferenc Alapítvány vették meg neki és újították fel, a két kezükkel. Tehát nem csak az egész ország, hanem az egész nemzet összefogott a bajban, ezt a filmben is hangsúlyozzuk.

Teljes cikk

Kis lépés egy embernek, Sokmillió lépés Magyarországnak

2015. október 08.

Öt és félórás tartalommal készül a Duna a Kékkör Napjára. Interjú Siklósi Beatrixszal, az MTVA Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőjével

Honnan jött az ötlet?

A Magyar Televízióban már korábban létezett egy forgatócsoport, amit még Peták István egykori elnök is irányított. Ez volt az Egymillió lépés Magyarországon, amely keretein belül bejárták Magyarország legszebb túraútjait. Ez persze arra is nagyon jó alkalom, hogy megismerjük az országunkat, hogy milyen erdőink vannak, milyen mezőink, egyáltalán, hogy hogy néz ki az ország túrázás szempontjából.

 

És a folytatás?

Ezután jött a Másfélmillió lépés Magyarországon, és ezzel egy időben egyre inkább bővült azoknak a köre, akik erre úgymond ráharaptak, rájöttek, hogy ez egy fantasztikus dolog, és érdemes lenne továbbvinni.

A Kék Túra Napja arról szól, hogy az emberek elindulnak, hogy végigjárják a különböző túra utakat, mindezek alatt pedig pecséteket kapnak, persze csak ha füzetük is van hozzá. A Kék Kör pedig ugye az, amikor a túra utak összeadódnak, és ezeket járják be az emberek. Arra gondoltunk, hogy ennek a népszerűsítése lehetne a Kék Túra Napján, október 10-én.

 

Miről fog szólni a tervezett adás?

Természetesen megpróbáljuk majd egyik-másik utat végigjárni, túrázókkal megmutatni, hogy mennyi nagyszerű helyünk van az országban. Ahol már nem csak menni lehet, és élvezni a természetet, hanem ahol a gyönyörűen felújított turistaházakban akár meg is pihenhetünk. Egyébként maguk a felfestések is fel lettek újítva és kilátókat is renováltak. Olyan beruházások történtek, amelyek még inkább otthonossá tudják tenni ezeket az utakat.

 

Milyen helyszínekre számíthatnak a nézők?

A stábbal igyekszünk bejárni a legtöbb utat. A fő kinti helyszínünk Galyatető lesz, ott is épp mostanában újították fel a kilátót. Lesznek ügyességi versenyek és bemutatók, de beszélünk majd arról is, hogyan öltözzünk fel, ha nyáron vagy télen túrázni indulunk.

Debrecen és környékén is jelen leszünk majd, de Baja és környéke, a zalai erdei vasút és a Mecsek is a helyszínek sokaságát erősíti majd. Lesz még stábunk a Bakonyban és Badacsonyban is, gyakorlatilag az öt és fél órás műsorban be fogjuk mutatni az egész országot.

 

Milyen különlegességeket várhatunk?

Rendhagyó módon lesz erdei illemtan óra, hiszen nagyon sokan sajnos nem igazán tudják, hogyan kellene viselkedni az erdőben. Szó esik továbbá arról is, hogyan tudunk magunknak széket vagy ágyat készíteni az erdőben, ha épp úgy alakulna.

Tartunk majd egy úgynevezett erdei sztriptízt is, ahol jól beöltöztetünk valakit téli felszerelésbe. Majd szépen fokozatosan levesszük róla a ruhákat, hogy végül megismerjük, miben érdemes ősszel, tavasszal vagy nyáron nekiindulni.

 

Hol lesznek elérhetőek a tartalmak?

Elsősorban a Duna Worldön leszünk láthatóak, de a Dunán is jelentkezünk majd többször is. Természetesen hírt ad majd az eseményről az M1, valamint a rádiócsatornáink is. Persze az egész műsorfolyam sokkal inkább megy rá a látványra, ezért is inkább televíziós, mint rádiós tartalom várható.

 

Mi lenne az egész műsor üzenete?

Azt mondta Rousseau is, hogy vissza a természetbe. Valójában tényleg ebben a bizonyos mobiltelefonos, Facebookos világban vissza kellene térnünk kicsit oda, hogy egymás szemébe nézve, egymás arcát látva tudjunk közösségi élményeket teremteni.

Teljes cikk

Díj a Bábelnek, díj Hesnának

2015. október 19.

Interjú Al Ghaoui Hesnával, az idei Kovácsi László-díj nyertesével

Mesélj kicsit magadról, családodról.

Én itt születtem Magyarországon, de kiskoromtól fogva sokat jártunk Szíriába. Anyukám magyar, édesapám pedig szíriai. Ő egy egyetemi ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, és itt is ismerkedtek meg édesanyámmal is a Debrecenben, az orvosi egyetemen.

 

Milyen műsorból ismerhetnek téged a nézők?

Éveken át dolgoztam a híradóban, a Panorámában, és több mint három éve indult el a saját műsorom, a Bábel – Hesnával a világ. Ez tulajdonképpen nem egy külpolitikai, hanem sokkal inkább egy, a világ távoli tájain forgatott riportműsor, amiről úgy gondoljuk, hogy érdekes és értékes élettörténetekkel és témákkal foglakozik.

Most ebben az évben például szociálpszichológiai kísérletekről szólnak az adások. Ezek a témák alapvetően olyan jelenségeket dolgoznak fel, amelyek a mindennapi életünk részei, ugyanakkor egyfajta tükröt is állítunk azzal kapcsolatban, bizonyos helyzetekben miért is reagálunk úgy, ahogy. Miért kiszámítható sokszor az emberek reakciója, milyen tényezők hatnak egy-egy döntésre, miért viselkednek az emberek időnként teljesen ellentétesen saját érdekrendjükkel.

 

 

Számos díjat kaptál már, azok mik voltak?

Kétszer kaptam Kamera Hungária díjat, és három éve Prima Primissima díjat kaptam sajtó kategóriában. Valamint számomra szintén fontos elismerés volt, hogy Salgótarján díszpolgárává avattak. Néhány éve pedig harmadik lettem a CNN World Report versenyén.

 

Mit jelent neked a Kovácsi László díj?

Azért örültem különösen ennek a díjnak, mert ez már nem csupán a háborús tudósítói, meg külpolitikai újságírói éveimnek szól, hanem már a Bábelnek is. Nagyon hálás is vagyok a stábnak, amelyik mögöttem áll, akikkel együtt találjuk ki, és hozzuk össze ezeket az adásokat. Nagyon sok belefektetett energia, sok óra, kreativitás, közös munka van benne.

A visszajelzések alapján szerencsére tényleg nagyon sokan megismerték és megszerették ezt a műsort, így a díjátadón is ebből vetítettünk egy részletet, még a legelső részből, ami egyébként témájából adódóan is egyfajta hidat jelentett számomra a háborús tudósítói korszak és a Bábel korszaka között. A főhőssel ugyanis még akkor ismerkedtem meg, amikor a líbiai felkelésről tudósítottam.

 

 

Mihez kezdesz a díjjal együtt járó pénzjutalommal?

Én ezt rögtön felajánlottam jótékony célra, már csak azért is, mert a Bábelt is olyan szellemben készítjük, hogy próbálunk olyan értékeket közvetíteni, amikben hiszünk. Sokszor olyan dolgokra hívjuk fel a figyelmet, amik amúgy nem feltétlenül kerülnének reflektorfényben.

Ezért is döntöttem úgy, hogy egy olyan civil összefogásnak szeretném felajánlani az összeget, amelyik pontosan ilyen embereken segít. Ez a Heti betevő nevű szervezet, amely vasárnaponként éttermekkel és önkéntesekkel összefogva minőségi meleg ebédet, süteményt biztosít mélyszegénységben élőknek és rászorulóknak, nyár végén pedig a menekült családoknak is rendszeresen főztek.

Ebből a pénzből körülbelül 550 adag finom, minőségi ételt tudnak majd elkészíteni, amiről úgy gondolom, hogy nagyon nagy dolog. Úgyhogy a továbbiakban - akár saját munkával – én is mindenképp be fogok kapcsolódni a munkájukba.

Teljes cikk

Hamarosan élőben száll föl a páva!

2015. november 05.

November hatodikától már élőben izgulhatjuk végig a Dunán látható népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor harmadik évadát. Idén a gyerekeké a főszerep, meglestük hát, mit csinálnak az élő adás előtti napon.

Teljes cikk


Gasztroforradalom a közmédiában - milliós elérés a Bocuse d’Or közvetítéseivel

2016. május 12.

A Bocuse d’Or európai döntőjét közvetítette a köztévé Budapestről kedden és szerdán

A Duna TV esténként egy 26 perces összefoglalóval jelentkezett, az M1 pedig naponta többször kapcsolta a helyszínt az aktualitásokkal. Joggal merül fel sokakban a kérdés: mégis miért olyan nagy szám ez a „boküzdor”?

Nos, ezt a kis versenyt kereken 29 éve rendezik meg a világban és most először Budapesten. Az alapító atya Paul Bocuse, aki a világ leghíresebb séfje. Mondhatjuk azt is, ez a szakácsok olimpiája. A verseny 2 napján valószínűleg Budapesten volt a legnagyobb a Michelin-csillagos séfek előfordulásának az aránya. Joggal. Nem csak helyezést elérni komoly teljesítmény, hanem már a versenybe bekerülni is. Széll Tamásék pedig nyertek közel 2 790 ezer néző vigyázó tekintete közepette. Next step Tamáséknak a lyoni világverseny 2017-ben.

Az esemény számokban: 1 db aranyérmes magyar csapat, 7 órányi közvetítés, 130-szoros bejelentkezés, csak magyar alapanyagok, és minden csapatban egy fő magyar commis chef.

Teljes cikk