szerzőijogok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

A Mézga “jogok” különös története

2015. július 15.

Nemrég keresett meg minket az Index.hu újságírója a Mézga Család kalandjainak prágai színpadi adaptációja kapcsán. A kérdéseire adott válaszaink alapján - melyeket egyébként a Sajtóosztály Facebook oldalán posztoltunk is - megírta a cikket, amely ennek ellenére sem sikerült teljesen kerekre.

A minden szinten - és érintett részvételével - szabályosan és jogszerűen zajló folyamat úgy jön le, mintha itt valami átverés lenne. Egy részlet a cikkből: “Az MTVA levele szerint a Studio DVA rendben kifizette a jogokat az alkotóknak (...) csakhogy Ternovszky Bélának senki sem szólt erről! (kiemelés az Index-től. - a szerk.)
Itt a szenzáció! És akkor jön a folytatás: “Bár az MTVA sajtósa azt állította, a Mézga család jogtulajdonosa engedélyt adott a prágai adaptációra, Ternovszky Béla, a Mézga család társrendezője csak tőlünk értesült először a cseh színdarab híréről.”

Az Index akkor nem fogalmazott pontosan amikor elfelejtette megemlíteni, hogy jogtulajdonosok alatt jelen esetben a karaktereket megalkotó, és a forgatókönyvet író személyeket (vagyis Romhányi Józsefet és Nepp Józsefet) értjük. (Az MTVA válaszának egyébként pontosan idézett első sora szerint: “Az MTVA, a forgatókönyv írója, illetve a filmalkotás jellegzetes, eredeti alakjainak alkotói számára a jegybevételek arányában fizet jogdíjat a színház…” )
Ternovszky Béla a stáblisták és az MTVA műsoros adatbázisa alapján a Mézga Aladár különös kalandjai címet viselő sorozat több epizódjának volt társrendezője (Nepp József rendező mellett). Kétségkívül értékes munkáját nem kisebbíti a tény, hogy az ismert rajzfilmkarakterek megalkotásában nem vett részt, illetve hogy a sorozat írója, forgatókönyvírója a Romhányi-Nepp páros volt.

Összegezve a lényeget, a prágai színház a darab színreviteléhez a karaktereket létrehozó személyektől, tehát Romhányi Józseftől (ill. örökösétől) és Nepp Józseftől is engedélyt kapott, ehhez nem kellett a társrendező Ternovszky Béla, sőt Gémes József beleegyezése sem. Ebből egyenesen következik, hogy minden érintett megkapja majd az előadások bevételéből neki járó részt, mert ahogy azt az Index - ebben az esetben - jól írta: “a prágai színház leegyeztette a Mézga-darabot a jogtulajdonossal, a rajzfilmsorozatot 1968-ban a Pannónia Filmstúdiótól eredetileg megrendelő Magyar Televízióval.”

Az indexes írást persze átvette más portál is, és a fenti apró - talán tájékozatlanságból fakadó - pontatlanság már úgy köszön vissza a cikk címéből, hogy “A Mézga család áttörte a határzárat – csak az alkotók maradtak hoppon”.

Reméljük, eme kis írás elolvasása után az Olvasó is érzi, hogy ez mennyire nem igaz, és talán a cikkeket jegyző kollégák is helyesbítenek majd, mert senki nem maradt hopppon - legkevésbé az alkotók!

Teljes cikk

A (sport) közvetítési jogokról

2015. augusztus 18.

Elindult az M4 Sport, azóta sok levelet kaptunk elsősorban a határon túliaktól, akik azt nehezményezték, hogy nem tudták nézni a Forma 1-es közvetítést, és hogy mi lesz a szeptemberi magyar-román összecsapás közvetítésével.

Mivel az M4 Sport-on folyamatosan rengeteg hasonló, nemzetközi esemény lesz a jövőben is, és sajnos elég valószínű, hogy nem minden lesz látható az ország határain kívül, ejtsünk néhány szót a közvetítési jogokról, mert a Kedves Néző megérdemli, hogy tisztán lásson.

Kezdjük azzal, hogy az adott sportág (akár foci, akár Forma 1) két dolgot tart szem előtt, amikor az eseményeit szervezi/tervezi: azt szeretné, ha minél többen látnák, vagyis a publicitás a lehető legnagyobb legyen, illetve az sem utolsó szempont, ha mindebből a lehető legtöbb bevétel származik. A kialakult gyakorlat szerint az egyes jogtulajdonosok - tehát nem az MTVA, hanem az adott sportág szakmai szervezetei - úgy tudják megoldani a bevétel, és a “minél többen lássák” elv egyszerre történő megvalósítását, hogy a jogokat országonként érvényesítik. (Van pár kivétel, ilyen Németország is, ahol nagyon sok egyedi műholdvevős néző van kábeles pedig alig, ezért a németek - akik sokkal jobban is állnak anyagilag - általában európai jogokat vásárolnak, mert ez nekik még mindig olcsóbb, mint több millió műholdvevősnek egyenként kártyát küldeni a dekódoláshoz.)

Tehát, a jogokat többségében országoknak értékesítik, ezért amikor pl. a Forma 1-es közvetítés jogait megvettük, azt mi kizárólag Magyarországra kaptuk meg, hiszen “Ecclestone-ék” - a fenti logika, és üzleti érdekeik mentén - a jogokat el tudták adni a többi környező országnak is. Még „egyértelműbben” fogalmazva: az MTVA a Forma 1-es (és a futball mérközésre vonatkozó) jogokat csak Magyarországra vásárolta meg, de nem azért, mert nem fontosak neki a határon túli nézők, hanem azért, mert a környező országokban ezeket a jogokat az adott ország televíziói már megvásárolták a saját nézőik számára, ezért azok az adott ország nyelvén elérhetők. Hozzátesszük, folyamatosan igyekszünk olyan megoldásokat találni, amelyek lehetővé teszik a határon túliak elérését is, de ez nem csak - és nem elsősorban - rajtunk múlik.

Reményre adhat okot, hogy pl. a FIFA már hajlott olyan megoldásra, amely figyelembe vette az adott ország határain túl élő, de saját nyelvét beszélő nézők elérését is: a 2014-es foci VB esetében tudomásul vette, hogy egymással szomszédos országok - akiknek egyébként külön-külön értékesítette a jogokat - olyan kétoldalú megállapodásokat kössenek, amelyek lehetővé tették egymás adásának legális átvételét pont az ott élő kisebbségek érdekében.

Mivel az MTVA - és higgyék el, ez nem valamiféle “PC” szöveg, hanem a közmédia hitvallása - elkötelezett a határon túl élő nézők minél teljesebb körű kiszolgálása mellett, ezért folyamatosan igyekszik úgy kommunikálni/tárgyalni a különböző nemzetközi szervezetekkel, hogy a lehető legtöbbször legyen lehetőség szabályozott, jogilag teljesen kristálytiszta körülmények között műsort szolgáltatni. Nem csak rajtunk múlik, hogy ez sikerüljön, de ennek érdekében nyilvánvalóan mindent megteszünk.

Teljes cikk