rádió” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Három a magyar igazság!

2015. szeptember 14.

Pontosan ennyi magyar produkciót díjaztak A Szülőföldem szép határa címmel 17. alkalommal megrendezett fesztiválon. Interjú Pásztor Zoltánnal, a rádiós zsűri elnökével

Az idei Szülőföldem szép határa már a 17. fesztivál volt. Az eseményt tulajdonképpen a kárpátaljai magyarok találták ki, nyugodtan hívhatjuk őket a rendezvény motorjának.  Tavaly az MTVA, a Magyar Rádió és a Nemzetstratégiai Intézet segített, idén a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA, nekik köszönhetően sikerült ebben az évben is létrehoznunk a fesztivált. Rádiós műsorból 44-et, televíziós műsorból 70-et értékelt a zsűri. Az országok közül általában Ausztria, Németország, Románia, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország szoktak részt venni.

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ilyen tematikájú fesztivál nincs máshol Európában. Mindez azért is teljesen egyedülálló, mert hihetetlen sok nemzetiség él Kelet-közép Európában. Nevezni olyan munkával lehet, amely az adott országban élő nemzetiségek életét mutatja be. A rádiósok között három műsort neveztünk, az egyik a magyarországi ukránok életével foglalkozott, a másik pedig egy Magyarországon élő német nemzetiségű falut prezentált a Balaton körül. A harmadik pedig – amely az egyik díjat nyerte – a Vujicsics együttest mutatta be, amely egy Magyarországon élő szerb zenekar.

Hogy mennyire fontosak az utóbbi hónapok eseményei, abból is látható, hogy a legtöbb ukrán rádiós kollégát az ihlette meg, amit saját hazájában látott, vagy amit éppen tudni lehet a jelenlegi helyzetről. Ugyan most szeptember elsejétől tűzszünet van, de korábban ugye háború dúlt Ukrajnában, szerencsére nem Kárpátalján, de ez mégiscsak egy háborús ország. A kollégákat ez indította meg, látszik ez azon is, hogy rengeteg menekülttel kapcsolatos műsor volt, például a krími tatárokról. A fesztiválon minden évben vannak új információk, mindig újabb és újabb népcsoportokkal találkozunk. Most például kiderült, hogy csehek élnek Kijev környékén vagy hogy éppen mennyi örmény is lakik Ukrajnában.

Mennyiben van békítő célja egy ilyen fesztiválnak? Talán a kisebbségek nincsenek mindig olyan jóban.

Abszolút lehet, ez a fesztivál egyik célja, ezért is unikális. Arról szól ez a fesztivál, hogy hogyan lehetne békében élni egymás mellett.

Voltak olyan műsorok is, amely a magyar kisebbségekkel foglalkoztak?

Igen, az egyik a harmadik helyezést érte el. Egy újvidéki kolléga például egy nagyon érdekes családot mutatott be: a Szerbiában élő família női tagja magyar, a férfi szlovák. A műsor az ő saját identitásukat mutatta be, egymás nyelvét is megtanulták, egymás ünnepeit ünneplik. Két kisebbségben élő egy idegen országban.

Technikailag hogyan oldjátok meg a művek megértését, hiszen számtalan nemzetiségi produkciót láttok, hallotok. Te például mint a zsűri elnöke ezt hogy tudtad megoldani?

Tolmáccsal, de például nagyon fontos szerepe van a rádiós hatásnak is. Gyakran meg se nézzük a lefordított leírást, hanem a fülünkre hagyatkozunk, hogy milyen hangok vannak, hogy mennyire használ effekteket, hogy milyen sokhangú. Egy jó rádióműsornál az első két percben lehet tudni, hogy jó lesz-e. Egy krími tatárokról szóló műsor egy újszülött felsírásával kezdődött, amire mindannyian felkaptunk a fejünket. Kiderült, hogy ő az első krími újszülött, aki már az új helyén született.

Mit lehet tudni a támogatók szerepéről?

Ha nincs az MTVA, nincsen fesztivál. Az ukrán televízió két élő közvetítéssel jelentkezett, a megnyitóról és a díjátadóról. A televíziós díjakat Havasi János kollégánk adta át, a rádiósokat pedig én. Az ukránok is tudták, ha nincs a magyar közszolgálati média, nincs ez a fesztivál ,és ez már tavaly is így volt. Nagyon jó alkotásokat viszünk a fesztiválra, jó műsorokkal képviseljük magunkat. Ez fontos, mert ez egy nemzetközi zsűri, ahol hat-hét nemzetiségű kolléga is jelen van.

Én egyébként negyedik éve vagyok zsűritag, a sors fintora, hogy 2009-ben megnyertem a rádiós fődíjat. Nagyon szeretem a kárpátaljai magyarokat, turistaként is, nem csak munkából. Gyakran járok Ungváron, Munkácson és a környékbeli falvakat is előszeretettel látogatom.

Hogyan valósul meg a közmédiában a kisebbségvédelem mint közszolgálati érték?

Sok kisebbségi konferencián jártam már, és büszkén állíthatom, hogy unikális, ami Magyarországon van: a közszolgálati média 24 órás napi műsorfolyamban mutatja be a 13 itt élő kisebbséget magyarul, és az ő nyelvükön egyaránt. Nem csak beszélünk róla, hanem teszünk is értük.

Teljes cikk

Elhunyt Varga Sándor rádiós műsorvezető, szerkesztő

2016. január 13.

Türelemmel viselt súlyos betegségben 54 éves korában hétfőn (2016. január 11-én) elhunyt Varga Sándor, a Kossuth Rádió Krónika című hírműsorának szerkesztő-műsorvezetője

Varga Sándor 1962. április 28-án született, felsőfokú végzettségét az Eszterházy Károly Főiskola rajz-földrajz, kommunikáció szakán végezte, majd elvégezte a Honvédelmi Minisztérium népművelői kurzusát. Hivatását Szolnokon kezdte a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában mint szerkesztő-műsorvezető. 1995-től a Magyar Rádió Krónika című műsorának szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként dolgozott. A Lánchíd Rádióban folytatta szakmai munkáit 2007-től mint hírigazgató, illetve mint szerkesztő, majd a székesfehérvári Fehérvár Médiacentrum alapító hírigazgatója lett. Ezután a Kossuth Rádió Krónika című műsorának vezető szerkesztője lett.

A rádiós műsorvezető, szerkesztő 2006-ban nívódíjat kapott, majd 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg a magyar kultúrában végzett munkájáért. 2015. november 11-én Polgármesteri Elismerő Érmet kapott Cser-Palkovics Andrástól, Székesfehérvár polgármesterétől. Varga Sándor ragaszkodása nemzetéhez, annak anyanyelvéhez arra buzdította, hogy a fiataloknak versmondó versenyt szervezzen: a Székesfehérvári Versünnep immár hagyományként köszön vissza a városban, majd megálmodója és Kubik Anna és Rubold Ödön színművészekkel közös szervezője a csíkcsomortáni Székelyföldi Verstábornak, ahol a honi magyar az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai fiatalok élik közösen magyar nyelvünket.

Mindig is segítette a fiatal kollégák munkáját és önzetlenül szakmai tanácsokkal látott el kisebb-nagyobb stúdiókat. Nem csak munkatársa, hanem kiváló mentora volt kollégáinak. Általános szakmai hitvallásának tekintette, hogy az újságírónak a hírekért fel kell állnia a székből és ki kell mennie az utcára. Két gyermekét hasonló szellemben nevelte, a hazaszeretetre, a szakmájuk iránti alázatra, a munka becsületére, a család egységére. Varga Sándort a közmédia saját halottjának tekinti.

Teljes cikk