köztévé” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Miről szól A Dal?

2015. február 02.

A hazai celebvilág, meg pár értetlenkedő "kolléga" megnyilvánulásaiból látható, hogy nem egészen értik miről is szól A Dal.

Miért ugyanaz megy, miért nincsenek körömrágásra ösztönző, emelt hangú kivárások, üresen hadart kommentárok, egyáltalán, miért nem olyan ez a műsor, mint a többi, kertévés "társa"?
Röviden?
Mert más.

Teljes cikk

Hogy jött ki?

2015. július 10.

Cikket írt a köztévé nézettségéről a minap a hir24.hu. Az írás bevezetője így hangzik: „Elfogytak a köztévé nézői, a híradót például három hónap alatt kétszázezernél is többen hagyták ott.”

Kezdjük az elejével: a köztévé nézői nem fogytak el, hanem - és ezt természetes - váltottak. Csatornát. A köztévé nézettsége az M1 átalakulása előtt és után is stabil volt (egy részletes, adatokkal tarkított írás olvasható ITT), de az a tény, hogy az M1 és a Duna programstruktúrája “helyet cserélt” a nézőket is mozgatta: az átalakulás előtt az M1 közönségaránya 6.1% volt, míg a Dunáé 3.1%, az átalakulás után az M1 2.7% lett, viszont a Duna 6.4%-ra emelkedett, ami erősödést jelent. Ezek a számok magyarra fordítva azt jelentik, hogy a nézői szokások átalakultak, egy pusztán hírekből álló csatornát kevesebben néznek, mint egy olyat, ami szórakoztató tartalmakat is sugároz.

Jöjjön a mondat második része, mely szerint 200 ezren “hagyták ott”, a híradót. Nos, az M1 esti, fél 8-as híradójának a nézettsége valóban csökkent, mert az átállás előtt az átlagos nézettsége 359 ezer fő volt, míg az átállás utáni átlaga 165 ezer fő (a csökkenés 194 ezer fő). A híradó közönségaránya 7,7%-ról  4,1%-ra csökkent. Utóbbi azonban így is átlag feletti érték, ugyanis a kizárólag híreket sugárzó csatornákat kevesebben nézik. Tegyük ehhez hozzá, hogy a Duna TV este 6-kor órakor kezdődő híradójának nézettsége megduplázódott: 69 ezer főről 135 ezerre nőtt, közönségaránya pedig 1,8%-ról 4,7%-ra emelkedett. Ráadásul az M1 -  mint hírszolgáltató - elérése változatlan maradt.

A következő mondat a cikkből: “június első hetében az állami médiumok elérték azt, hogy az összes közszolgálati csatorna közönségaránya 15,5 százalékra mérséklődött, de ennél feltűnőbb szám, hogy a szintén közpénzből fenntartott M1-nél ez az arány 2,5 százalék. Az első héten még 332 ezren nézték az M1 híradóját, most már csak 116 ezren, szóval a tendencia egyértelmű.”

Ezt tulajdonképpen fentebb meg is válaszoltuk, de az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy ha a hir24 is, és mi is a Nielsen Közönségmérés adatait használjuk, hogyan juthatunk más következtetésre?
A válasz egyszerű: interpretálás kérdése. Olyan, mintha a hír24 elkezdene egy mondatot, de nem fejezi be. A mondat eleje lehet az, hogy igaz, “az M1 híradóját kevesebben nézték, mint megelőzőleg,”, viszont a számok szerint ez a csökkenés nem párolgott el az éterben, (mint a befejezetlen mondat sugallja), hanem a Dunára vándorolt. A kép így teljes, aki az M1 híradóját nézi, az ugyanúgy a közmédiából tájékozódik, mint aki a Dunán teszi ugyanezt.

Van a cikkben sajnos olyan mondat is, amelyre - szigorúan tárgyilagosan - azt kell mondanunk, hogy nem igaz. Ők azt írják, hogy „Az elmúlt napokban többször is (egészen pontosan kétszer) írtunk az MTVA Sajtóosztályára levelet, amiben arról érdeklődtünk, egészen pontosan mi indokolja, hogy újra a képernyőre kerül a műsor (mármint a Maradj Talpon! - a szerk.). Nem kaptunk választ.” Ezzel szemben a valóság az, hogy sem az MTVA Sajtóosztálya, sem a Közönségszolgálat, sőt még a műsoros kommunikáció sem kapott levelet a hír24-től a témával kapcsolatban.

Az utolsó, idézendő rész így hangzik: „Kapcsolódó érdekesség egy matekpélda. Hogyszámolja az MTVA a nézettséget? Ha ön reggel, délután és este is odakapcsol egy műsorra egy percig, máris három nézőnek számolják. Ha két csatornán kapcsol ugyanarra a műsorra, akkor ön hat darab néző, legalábbis az MTVA szerint.”  Bízunk benne, hogy a Kedves Olvasó bírja még szusszal, mert ez egy kicsit hosszabb, és szakmai  lesz (a fontos részt vastagon kiemeltük).

Az elért közönség a televíziós közönségmérésben azt mutatja meg, hogy a népesség (vagy célcsoport) mekkora hányada nézett bele a csatorna által sugárzott tartalomba legalább 1 perc erejéig (tehát aki csak átszörfözik az adón, nem is kerül bele). Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy minden bekacsolódó csak 1 percet nézne meg: a közönség egy része akár órákat is tölt egy-egy adón, míg vannak olyanok is, akik valóban csak néhány percet.

Televízió esetében az elérési mutatót a Nielsen Közönségmérés (és nem az MTVA!) szoftvere kalkulálja, amely képes arra, hogy a duplikációkat kiszűrje, tehát minden nézőt csak az első nézési  alkalommal vesz figyelembe. Ha tehát valaki reggel belenéz az M1 műsorába, akkor hiába néz bele később is, akár több alkalommal is, azt a szoftver már kiszűri és nem számolja még egyszer bele az elért közönségbe. Ugyanígy, amikor a közmédia együttes eléréséről beszélünk, minden nézőt csak egy alkalommal veszünk figyelembe, akkor, amikor valamelyik csatornára először odakapcsol. Az elérési mutató önmagában azt nem érzékelteti, hogy hány alkalommal  és hány csatornára kapcsolt oda valaki, ezt más változó (a gyakoriság, vagy frequency) mutatja be.

Teljes cikk