A tegnapi „nézettség-ferdítés” után ma újabb eset történt. Ma éppen azzal próbálkoznak, hogy politikai okokból nem sugározza tovább a Kossuth Rádió a már többször ismételt Időfutár című sorozatot.

Úgy látszik, a Népszabadság egyik szerkesztési elve: „Írj valamit, nem baj, ha nem igaz!”

Régi hagyomány ez a mostanság már egyre szerényebb példányszámban megjelenő lapnál. Emlékezzünk csak az ominózus Teller-ügyre, amikor lógó orral voltak kénytelenek beismerni, hogy valótlanságot írtak-mondtak. Vagy éppen a mostani főszerkesztő-skandallumra, amikor is M. Marcell elgázolt egy biciklist, cserben hagyta, majd a Népszabadság kiadta közleményét, amelyben azt volt képes írni, hogy „a balesetben, amelynek magam is részese voltam”. Így „részese voltam”. Nem írja egy szóval sem, hogy elgázoltam, cserben hagytam, hanem így, hogy „részese voltam”.

Ha ezek a valóságszikrák sem zavarják meg a Népszabadság szerzőit, akkor miért is várnánk el, hogy éppen a közmédiával kapcsolatban mondjanak igazat.