A nyelv: 

Ha beszélsz is angolul, Kínában az kevés lesz. Erre igen hamar rájöttünk, vicces – és kevésbé vicces – szituációk során. Már a repülőn előjött az első nyelvi kvíz: mit is jelent a „kiszmi”? Na igen, az angolul beszélők kapásból a „kiss me”-re gondolnának. Legalább is, mi itt, Európában. Azonban Ázsiában ez kicsit másképp van. Szerencsére a körülményekből fakadóan nem gondoltuk, hogy a kedves légiutas-kísérőink nem csókokat szeretnének nekünk adni, így végül rá kellett jönnünk, hogy az „excuse me” (elnézést)  kifejezést szerették volna használni.
Így aztán nem volt mese, meg kellett tanulni az alapszavakat, különben nehéz lett volna boldogulni (szálloda neve, számok, stúdió, stb...). Amíg ez nem sikerült, fapados megoldásként lefényképeztük az interneten fellelhető, kínai nyelven írt feliratokat.
Mindez akkor vált egészen nyilvánvalóvá számunkra, amikor egyszer az éjszaka (és a város) közepén ráeszméltünk, hogy a taxisofőrnek halvány gőze sincs, merre menjen, pedig ott volt nála a szálloda neve angol és kínai nyelven is. Adódott a kérdés, vajon olvasni nem tud ez az ember, vagy a rosszabbik eset áll fenn, és esetleg nem lát? (Mondjuk, többször előfordult, hogy ez volt az érzésünk…)

A nyelvi akadályok „advanced level” átlépése azonban igazán a technikai eszközök megrendelésével kezdődött. Azt gondolná az ember, hogy ha talál egy helyi vállalkozást, amelyik  nemzetközi cégekkel, azok termékeivel dolgozik,akár külföldi piacra is, akkor ott talán akad valaki, aki elboldogul az angollal. Ez sajnos tévedés, mi ugyanis nem találtunk ilyet. Viszont az internetes szótár remek barátunk lett, és ennek az eszköznek a segítségével végül sikerült remek üzletet kötni több kínai beszállítóval is. Bár, az elején csak reménykedtünk abban, hogy azt kapjuk, amit mi szerettünk volna, a szótárban - és időnként az interneten - kikeresett, a kért eszközt ábrázoló fényképek segítettek minket.

(Munka)kultúra:

Nos, a legszembetűnőbb az a sok kicsi (ez nem gúnyolódás, tényleg alacsonyabbak nálunk) kínai ember, akiket mindenhol látsz… aludni. A stúdió backstage részeiben, az állványzatok alatt, kint a dekor műhelyekben. Ők nem siettek a munkával, nem stresszelték magukat a határidők miatt. Emiatt aztán megesett az is, hogy nem készültek el időben például a jelmezek, és emiatt játékot kellett cserélni aznapra.

Nagyon úgy tűnt, hogy mi európaiak valamiféle kuriózumok lehet(t)ünk, ugyanis állandóan fényképeztek bennünket, mint holmi sztárokat. Sőt, kicsit annak is éreztük magunkat, hiszen ennek megfelelően bántak velünk: végtelenül kedvesek voltak, akkor is, ha nem értették, mit akarunk. A történethez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az árakat is ennek megfelelően alakították. Ha mondjuk nem volt velünk tolmács, minimum dupla annyit, de inkább négyszeres összeget kellett fizetni, bármiről is volt szó. A szó legszorosabb értelmében empirikusan, vagyis jelentős bekerülési költségű tapasztalati alapon derült ki, hogy egy jó, helyi ismeretekkel rendelkező kínai tolmács aranyat ér. Szinte szó szerint.

Trópusi környezetben forgatni:

40 fok, 98%-os páratartalom, pestiesen szólva „erősen nehezített pálya”. A helyiek csak naplemente után jönnek elő, nekünk erre esélyünk sem volt, hiszen dolgoznunk kellett. Ja, eső is volt, menetrendszerűen, délután 6-kor. A teljes forgatási időszak alatt volt két olyan húzós nap, amikor két adást vettünk fel, így történhetett meg az, hogy a vázolt klimatikus viszonyok között a leghosszabb forgatási nap „tokkal-vonóval” 20 órán át tartott, „szerencsére” a játékosoknak ez „csak” 16 óra volt.

A visszaút:

Kínába utazni amúgy sem a legrövidebb ideig tartó elfoglaltságok közé tartozik, de mi még kaptunk bónuszt is: indulásunk előtt egy olyan tájfun csapott le a szigetre, hogy a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el, így aztán minden felborult. Ez ugyanis megzavarta a légi közlekedést is, így a járatok átszervezéséből adódóan a visszaút 27-30 órásra sikeredett. Az pedig már tényleg hab volt a tortán, hogy a csomagjaink nagy részét is utólag kaptuk meg, ki tudja, talán a nagy szélben elkavarodtak valahol…

Természetesen, mint mindenhol, itt is találkoztunk magyar emberrel. A hotel személyzetében sikerült egy kedves és nagyon segítőkész magyar menedzser hölgyet találni, vele a werkfilmben is találkozhatnak majd a nézők. A műsor szombat este, a werkfilm pedig aznap délután 16:25-kor lesz a Dunán.