Amikor a köztévé 1993-ban elkezdte sugározni a vetélkedőt, a siker biztos volt már csak azért is, mert nem volt konkurenciája. Az új műsor megtekintése kapcsán ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a világ - élén a médiával - mennyit is változott a legutóbbi széria óta.


A közmédia már azzal nagy kockázatot vállalt, hogy belevágott a műsor újraélesztésébe, hiszen sokak számára a Játék határok nélkül egyet jelent a kilencvenes évek nosztalgikus időszakával, kinek a gyerekkorát, kinek a fiatalságát idézi, arról nem is beszélve, hogy a show számára épp szombat estére sikerült időpontot találni, amely köztudottan amúgy is telített műsorsáv. 

Másképpen fogalmazva: nem tűnik kellőképpen átgondolt lépésnek a szombat este bevállalása, ugyanis az X-Faktor az elmúlt években olyan szinten lett a hazai tévénézők kedvence, hogy még a TV2 is kénytelen volt másik napra áttolni a szintén rendkívül nézettsegű tehetségkutató műsorát. Ahogy sejteni lehetett, szombat este a Játék határok nélkül-t is alaposan elpáholta az RTL, majdnem kétszer annyian nézték a feltörekvő tehetségeket, mint a "játszókat". Ugyanakkor valahol érthető az a stratégia, hogy az utóbbi évek egyik legjobban várt műsorát a hét - televíziós szempontból is - legfontosabb időpontjára teszik. Így aztán maradt a bevállalás, a majdnem mission impossible. 
Jelentsük ki: a műsor klassz volt, hiába aggódott a fél ország, hogy majd elrontják a régi nagy kedvencet. Egyáltalán nem, sőt! Pörgős, vidám, rendkívül humoros és izgalmas feladatok szerepeltek az adásban, Gundel Takács Gábort hallgatva pedig megerősítődött a gondolat, amit 15 éve már megfogalmaztunk egyszer: ezt a műsort neki találták ki. 

A nézettségi adatokat figyelők persze dörzsölhetik a tenyerüket, ám tulajdonképpen hiába teszik, ugyanis ez most másodlagos kérdés: azt a tényt már senki nem veheti el a közmédiától, hogy Európa egykori kedvenc televíziós vetélkedőjét neki sikerült újjáélesztenie, a műsort Magyarországon forgatták, mi lettünk a vezető arca. A Játék határok nélkül ugyanis egy igazi legenda, amelynek az ápolása közszolgálat. Nem a nézettségi adatok miatt aggályos a szombat esti időpont, hanem azért, mert sok százezren nem részesültek azokban az élményekben, amelyekre 15 éve nosztalgiázva vártunk. 
Azoknak, akik újra a kedvenc régi-új műsort választják nincs más dolguk, mint hátradőlni a kanapén és nézni, mert ez nem más, "csak" egy játék, határok nélkül.