Miután 1517 októberében elindult a reformáció, vallásháborúk időszaka köszöntött Európa országaira. A Német-római Birodalomban indult el a megegyezés első kísérlete 1555-ben. Felemás béke született az augsburgi birodalmi gyűlésen, hiszen a kicsi fejedelemségek vezetőire bízta, hogy katolikusok maradnak vagy áttérnek a lutheránus vallásra. Harmadik vallás kizárt volt, és a népnek sem volt szava, hisz működött az „akié a föld, azé a vallás” jogelve.

 


 

A töröktől szorongatott Erdélyi Fejedelemség tanult Európa hibájából.

 

Tordán 1568 január 13-án a világon először törvénybe foglalták a vallásszabadság fogalmát. Az országgyűlés kimondta, hogy minden település olyan keresztény papot hívhat szolgálatba, amilyet akar. Lehetett az evangélikus, református, unitárius vagy éppen katolikus. Ugyanezen a napon vált elfogadottá az egyetlen magyar alapítású vallás, az unitárius is.

 

Más országokban még évtizedekig harcoltak a vallás szabad megválasztásáért, felemás sikerrel. IV. Henrik francia király például csak 1598-ban írta alá a Nantes-i ediktumot, amely megadta a kálvinista hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot.

 

Ma már hazánkban sokkal tágabb értelemben működik a vallások szabadsága. Az MTVA Vallási Főszerkesztőségén 11 vallás és felekezet képviselői dolgoznak műsoraikon.

 

Aki folyamatosan hallgatja a rádiót vagy nézi a televíziót, találkozhat a római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, baptista, unitárius, zsidó, metodista, pünkösdi, adventista, vagy ortodox közösségekkel, de más világvallásokról is készül műsor. Sőt, arra is törekszünk, hogy állandó fórumot biztosítsunk a vallások közötti párbeszédnek.