Vadászidény

2016. március 11.

Címkék: MTVA, Kossuth Rádió, vezérigazgató, Heti Válasz, Such

A kacsa kedves állat. Van is, lesz is belőle bőven. Mi azért most kettőt lelövünk.

Vannak olyan online felületek, ahol nemcsak hírekkel foglalkoznak, hanem jóslással is. Ez egy szórakoztató műfaj, de lássuk be, néha egészen kevés a valóságalapja.

Történt ugyanis, hogy megírták, ki mehet az MTVA éléről és ki érkeztet a helyére. Hiába az érintettek korábbi cáfolata, a kacsa csak száll a magasban. Muszáj leszednünk ezt a kacsát az égről.

Egyébként úgy tűnik, a kacsák esetenként párosával repülnek, legalábbis most biztosan. Az egyszerűség kedvéért nevezzük most az egyiket Kossuthnak. Kossuth köszöni, jól van, és jól lesz március 15-én is, ahogy azt egyszer már januárban is közöltük. A másik felröppent kacsát maga az érintett cáfolta. Ennek ellenére a Heti Válasz online kiadása úgy röptetette ezeket a kacsákat, mintha csak első kézből etetné ezeket a jószágokat.

A kacsa természete szerint azonban elrepül, és nagyokat hápog is közben. Így nem is nagy kihívás lelőni.

Teljes cikk

Ez volna a nép szava?

2016. március 09.

Címkék: nem válaszol, MTVA sajtóosztály, Népszava

Olyan dologgal találkozhattunk ma, ami már nem először fordult elő. Ugyanis a Népszava mai print és online felületén megint olyat írtak, ami egyszerűen nem igaz.

Arról készült cikk ugyanis, hogy az MTVA Sajtóosztálya nem válaszolt.

No persze annyi bökkenő van a történetben, hogy a szóban forgó tapasztalt újságíró kolléga, aki rendszeresen fordul különböző kérdéseivel a sajtósokhoz a sajtoiroda@mtva.hu-n, most valamiért egy másik címen érdeklődött az éppen általa aktuálisnak gondolt témával kapcsolatosan.

Az Népszava újságírója olyan címre küldte kérdéseit – az előző évek gyakorlatától eltérő módon -, amely nem létezik. A sajto@mtva.hu cím ugyanis nem létezik, így az oda küldött leveleknek pontosan az a sorsuk, mintha az érdeklődő a randomemailcim@mtva.hu-ra írna bármilyen témában.

Persze előfordul az, hogy az ember kicsit nem figyel oda, és valamit elbénázik, de egy ilyen rutinos újságíró esetében ez azért mégiscsak gyanakvásra ad okot. Abból pedig cikket írni, hogy szándékosan rossz címre küldjük a kérdést, a címzettet pedig bemártani, hogy az nem válaszol… nem biztos, hogy valóban ez a nép szava.

Teljes cikk

EU csúcs: a közmédia mondott igazat

2016. március 08.

Címkék: közmédia, EU-csúcs, tudósítás, orf

A közmédia a valóságnak és a nemzetközi híradásoknak megfelelően tudósított a hétfői EU-csúcsról.

Újból kiderült, nem a közmédia, hanem a közmédiával ellenséges médiumok hazudnak: a közmédia hétfő este a valóságnak megfelelően tudósított az EU-csúcsról, mégis újból az az alaptalan vád érte, hogy megmásítja a történteket. A magyar online, és kereskedelmi médiumok (index.hu, 444.hu, hvg.hu, Népszabadság) tendenciózusan hazudnak a közmédiáról, és nem ez az első alkalom, hogy lelepleződnek.

Ennek bizonyítására itt egy képernyőkép az ORF hírügynökség honlapjáról, amelyen jól látszik, az ORF is arról adott hírt: a magyar miniszterelnök vétózott az EU-török csúcson.

Az alábbi hírügynökségi beszámolók is a közmédia híradását erősítik meg.

http://news.sky.com/story/1655195/hungary-blocks-turkey-eu-migrant-proposals

http://uk.mobile.reuters.com/article/idUKKCN0W92A7?irpc=932

http://m.tagesspiegel.de/politik/newsblog-eu-gipfel-zu-fluechtlingen-kreise-weitere-beratungen-zu-tuerkei-vorschlag-vertagt/13061822.html

http://m.welt.de/politik/ausland/article153003764/Zahl-der-Fluechtlinge-um-ein-Drittel-gesunken.html 

Teljes cikk

Sláger lett A Dal

2016. március 02.

Címkék: Duna TV, a dal, Eurovíziós dalfesztivál, a dal 2016

Szó szerint is, hiszen az össznépi, eurovíziós őrületben tényleg megtettük a magunkét. Hat hétnyi válogatás, zsűrizés, pontozás és szavazás után végül a közönség döntött: Freddie megy Stockholmba. Freddie (és persze a többiek) pályáját nagyon sokat aktívan alakították, ez pontosan kiolvasható a számokból.

Kezdjük a nézettséggel: a dalválasztó széria elő- és középdöntőit szombatonként a Dunán és a Duna World-ön együttesen* alkalmanként 754 ezren nézték, amivel A Dal 2016 mind az öt estén a legnézettebb produkció volt saját sávjában: a tévénézők 17%-a választotta ezt a műsort. Az elő- és középdöntők estéin alkalmanként 1,68 millióan néztek bele** a több mint kétórás műsorfolyamba, és egy-egy néző közel egy-egy órát meg is nézett a programból.

 

Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy azt gondoljuk: a döntőt még többen fogják nézni. És, igazunk is lett: február 27-én este 22%-kal többen figyelték a műsort, mint a megelőző hetekben. A Nielsen adatai szerint nézettségünk közel 1 millió fő volt (egészen pontosan 920 ezer), ami 147 ezer fős növekedés a 2015-ös döntőhöz képest. A műsort sugárzó két csatornánkon a közönségarány 20.6% volt, és 1 millió 841 ezer fő nézett bele legalább 1 percre**, ez pedig a teljes népesség 20,9 százaléka. A műsorra odakapcsolók átlagosan 69 percet néztek meg A Dal 2016 több mint kétórás döntőjéből.

Az idén az online tartalmakra is igyekeztünk rádolgozni, és a “matek” azt mutatja, hogy ez sikerült: az első elődöntő például abszolút rekordot eredményezett (71 ezer egyedi látogató), a döntő napján viszont a közmédia portfólió (mediaklikk.hu, hirado.hu, petofilive.hu és m4sport.hu) is a csúcs közelében végzett: 302 ezer egyedi látogató kereste fel a lapokat.

 

A számok mögött elvégzett munkáról azonban kevesebb szó esik, hiszen mindenki számára természetes pl. hogy Oláh Gergő produkciója közben ott, úgy és annyira indult meg a plafonból a homok, ahol, ahogyan és amennyire kellett; hogy a produkció után egy perc alatt nyomtalanul eltűnt a homok; hogy két produkció közben teljesen átakult a színpadkép, hogy a netes szavazás nem állt meg, a kulisszák mögötti extra tartalmak időben elkészültek és helyükre is kerültek… Sorolhatnánk, de a televíziózás lényege pont az, hogy ezek a dolgok nem láthatók a képernyőn.

 

A stáb is megtette a magáét, és ezzel körbe is ért ez a történet, mer pont ettől lett A Dal "sláger".

 

“Folyt. köv.” először Stockholmban, aztán jövőre ugyanitt.

 

 

*A két csatornán egyidejűleg sugárzott műsor esetén a nézettség és a közönségarány összeadandó. A Nielsen egy nézőt ugyanabban a percben két csatornához nem sorol, ezért a két csatorna nézői között az említett két mutató esetén nincs átfedés.

**Az elérés számításakor a két csatorna közötti duplikációt a Nielsen szoftvere segítségével kiszűrtük.

(Forrás: Nielsen Közönségmérés)

Teljes cikk

Akkor. Amikor. A közmédia kiemelten foglalkozott az NVI-nél történt incidenssel

2016. február 24.

Címkék: MTVA, közmédia, M1, Kossuth Rádió, Dankó Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Krónika, cáfolat, nvi, hírek, tények, adatok

Kiemelten foglalkozott a közmédia a Nemzeti Választási Irodánál történt tülekedéssel.

Az online sajtó egyes cikkei azt állítják, a közmédia elhallgatta a kopaszokat a Nemzeti Választási irodánál. Ez az állítás egyszerűen nem igaz.

A magyar közmédia mindenkinél részletesebben, az összes médiapiaci szereplőnél hamarabb, nagyobb terjedelemben, többféle tartalomtípusban, több megszólalóval, és több csatornán adott hírt a Nemzeti Választási Irodánál 2016. február 23-án történt eseményekről.

A teljes közmédia annak megfelelően tudósított a Nemzeti Választási Irodánál történtekről, ahogy azt a szakmai sztenderdek megkövetelik.

Az MTI 1 kora reggeli rövidhírben, 14 hírben, 6 OS-ben, és 13 fotóval dolgozta fel a keddi nap történéseit. Az esti tiltakozásról a távirati iroda pedig 1 rövidhírben, 1 hírben, és 6 fotó segítségével tájékoztatta a közvéleményt.

Az M1 televízió 2016. február 23-án, kedden az alábbi blokkokban foglalkozott a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel:

11:07 hír (0:31)

12:18 hír (0:37)

14:07 hír (0:35)

17:04 hír (0.35)

17:05 hír-reakciók (0:48)

18:09 anyag (2:59)

18:12 demo MSZP-élőkép (0:25)

18:12 hír pártok (0:32)

20:01 anyag (2:59)

20:04 demo-reakciók (1:26)

21:11 demo (0:44)

21:11 demo-reakciók (1:26)

22:12 anyag (2:59)

22:15 demo-reakciók (1:26)

23:06 demo (0:44)

23:07 demo-reakciók (1:26)

2016. 02. 24. SZERDA

6:12 anyag (2:59)

6.16 demo-reakciók (1:23)

Az MTI „Hangos hírek” alábbi blokkjaiban szerepelt a híradás az NVI-nél történtekről:

14.00 - országos, budapesti blokk

15.00 - országos, budapesti blokk

16.00 - országos, budapesti blokk

17.00 - országos, budapesti blokk

18.00 - országos, budapesti blokk

19.00 - országos, budapesti blokk

20.00 - országos, budapesti blokk

2016. 02. 24. SZERDA

6.00 - országos, budapesti blokk

7.00 - országos, budapesti blokk

8.00 - országos, budapesti blokk

A közmédia rádiócsatornái 2016. február 23-án az alábbi hírekben számoltak be az NVI-nél történt eseményekről:

HÍREK: (K – Kossuth, P – Petőfi, D – Dankó, B - Bartók)

2016.02. 23. KEDD

K11 + P11, K13+D13, P13, K14+ D14, D18+K19, K21+K23, K24

2016. 02. 23.- Esti Krónika

2016. 02. 24.- 07.00 Krónika

2016. 02. 24. SZERDA

P6, B7/ D8, P8.30

A hirado.hu témába vágó tartalmait itt, itt, itt, itt és  itt érheti el.

A Médiaklikken az alábbi linkeken érhetők el a közmédia 2016. február 23-i tudósításai:

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1800-2016-02-23-i-adas/ 9:19

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1930-2016-02-23-i-adas/31:32

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-2100-2016-02-23-i-adas/ 11.20

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-600-2016-02-24-i-adas/11:50

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1700-2016-02-23-i-adas/5:30

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1400-2016-02-23-i-adas/7:30

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1200-2016-02-23-i-adas/17:30

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1100-2016-02-23-i-adas/8:07

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-2200-2016-02-23-i-adas/12:00

http://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-2300-2016-02-23-i-adas/7:00

Teljes cikk

Családbarát magyarok, családbarát közmédia: a házasság hete a közmédiában

2016. február 20.

Címkék: közmédia, ridikül, Család-barát, Család és otthon, Magyarország szeretlek!, Házasság hete

Minden vonatkozó magyarországi kutatás megerősíti, hogy a magyarok családszeretőek és erősen családcentrikus gondolkodásúak. A közmédia 2016. 6. hetében olyan műsorokat sugárzott, melyek a házasság témáját járták körbe.

A közmédia televíziós csatornáin több mint félszáz műsorban foglalkoztak a házasság témájával családi, egyházi, női és nemzetiségi magazinokban, de szó esett erről a Petőfi TV-ben, valamint az egyik legnépszerűbb hazai szórakoztató műsorban, a Magyarország, szeretlek! vasárnapi adásában is.

A Duna TV magazinjában, a Család-barátban minden hétköznap délelőtt a házasság és az arra való felkészülés volt a téma, ezen a héten ezt a műsort átlagosan 115 ezren nézték, míg a Duna World csatornán ezek ismétléseit a délutáni, illetve az éjszakai órákban alkalmanként átlagosan 25 ezren. Csak ez a műsor az ismétlésekkel együtt több mint 18 óra adásidővel kapcsolódott az alkalomhoz.

Az M1 aktuális csatorna Család és otthon magazinja az aktuális héten és az azt megelőző vasárnap foglalkozott a házassággal, ezeken a napokon a délelőtti és délutáni adások átlagos nézettsége 80 ezer fő volt.

A Duna TV-n a kedd délutáni Ridikül a hosszú házasság titkával foglalkozott, ennek a műsornak 288 ezres volt a nézettsége, míg a Duna TV-n a vasárnap esti Magyarország, szeretlek! játékosai szerelmes házaspárok voltak, ennek a műsornak 495 ezres volt a nézettsége.

Összességében a közmédia televíziós csatornáin a házasság hetével, valamint a házasság értékeivel foglalkozó műsorok az ismétlésekkel együtt közel 40 órában, és milliós össznézettséggel kerültek adásba.

A nézettségi adatok forrása: Nielsen Közönségmérés

Teljes cikk

Miben téved sixx?

2016. február 18.

Címkék: Index, nézettség, vargaattila, comment.blog, sixx

A Comment:com bloggere ízekre szedte az MTVA legutóbbi közleményét, melyben az állt, a Duna a 6. héten beelőzte a TV2-t. Holott az MTVA nem állított valótlant, csupán a Nielsen-kutatásból kiolvasható tényeket tárta a nyilvánosság elé.

Megmutatjuk, miben téved sixx. Dőlt betűvel az ő állításai, alatta a mi érveink.
 
"A nézettségmérésben az a szép, hogy minden tévé lehet legnézettebb, csak megfelelően kell paraméterezni a kereséseket."
 
A műsorkészítéskor - és általában a televíziózásban csakúgy, mint minden szolgáltatásban - muszáj célcsoportot választani, hiszen nincs az a tévécsatorna, amely minden korcsoport számára egységesen vonzó tudna lenni. Minden szolgáltató azon méri a sikerességét, hogy a saját célcsoportjában helyt tudott-e állni, meg tudta-e előzni a versenytársait.
A közszolgálati tévéadók sem egységesek a megcélzott közönségük tekintetében (az M2 gyerekcsatornát a 4-12 évesek körében, a Petőfi tévét a 18-39 évesek körében, és például az M1-et és a Duna TV-t a felnőtt népesség körében vizsgáljuk, tekintve, hogy ez utóbbi kettőnek egyáltalán nincs a 17 évesnél fiatalabbakhoz szóló műsora). Ugyanakkor a teljes közmédia portfólió egészét az MTVA is mindig megvizsgálja a teljes népességre vonatkozóan is. Azaz teljesen legitim, ha egy csatorna a célcsoportjához igazodó kutatási adatokat publikál. Ez nem hazugság: ha a célcsoport 18-59, akkor a nézettséget is ebben a korosztályban érdemes vizsgálni.
 
"Magyarországon az ún 4+, azaz a négy évnél idősebb lakosokat számító össznézettség mellett a 18-49-es, kereskedelmi célcsoportnak nevezett korosztályra mért nézettség és közönségarány-számítás, illetve a TV2 és pár médiaügynökség esetében ennek kitolt, 18-59-es korcsoportra mért változata terjedt el." – írja a következő bekezdésben sixx, de ez sem egy kőbe vésett metodika, csupán azt mutatja, hogy a sajtó ezeket szokta közölni, egyszerűen ezek terjedtek el. Azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szakma ne kezelné ennél sokkal szofisztikáltabban ezt a kérdést.

Majd így folytatja: "Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne más korcsportban mérni, ha nagyon akarja az ember, kihozhatja, hogy a Life Network adása hajnal 2 és 3 között, a fővárosi, 34 és 36 év közötti, diplomás nők között nagyobb közönségaránnyal bír, mint az RTL Klub, de ennek nem sok értelme lenne."
 
Ez az összehasonlítás azért sántít, mertaz MTVA szándékosan nem egy marginális sáv, marginális célcsoport egy napi eredményét tette közzé, hanem egy összesen 7,6 milliós, a teljes népesség 86%-át kitevő közönségréteg egy teljes heti tévénézésére vonatkozó adatot publikált. Vagyis, sixx értelmezése azért nem fair, mert az MTVA igazán nagy csoportlétszámú heti adatot publikált, nem pedig egy nagyon speciális, pici célcsoport nézettségi adatait.
 
"A Duna TV 9,9 százalékos közönségarányát az MTVA a 18+-os korosztályra számította és az este 7 és 11 közötti főműsoridőre. Utóbbival semmi baj nincs, a primetime, azaz főműsoridős nézettség a tévék és a hirdetők szempontjából is kiemelten fontos, viszont a 18+ nem egy megszokott, az egész iparágban használt korcsoport, de hát a Duna TV-nek is kell egy kategória, amiben labdába rúghat."

Ez a megállapítás azonban egyszerűen téves, a 18+, vagyis a teljes magyar felnőtt lakosság egy elfogadott kategória, amely kizárólag a 4-17 éveseket nem foglalja magában, őket is elsősorban azért nem, mert a csatornák nagy része nem sugároz olyan műsorokat, amelyek kifejezetten nekik készülnének. Az ő tévézési szokásaik nagyon eltérnek a felnőttekétől, ezért nem véletlen az sem, hogy a kereskedelmi csatornák is csak a 18 évesnél idősebbekre koncentrálnak, csak náluk már az 50 vagy 60 év felettiek igényei kevésbé relevánsak, tehát ők nem csak a 18 év alattiakat, hanem az idősebbeket is leválasztják a vizsgálandók köréről (és ezáltal egyébként a tévénézőknek csupán 45%-ára, azaz kevesebb mint a felére nézve közölnek adatokat).
 
"Ha ugyanis megnézzük a többi kategóriát a főműsoridőre vonatkoztatva, ezt látjuk:


18-49: TV2 - 9% vs. Duna TV - 3,6%
18-59:  TV2 - 8,8% vs. Duna TV - 4,7%
4+: TV2 - 9,3% vs. Duna TV - 9,2%


Azaz egy olyan általánosan használt kategória sincs, amiben a Duna TV jobb lenne…"

Az MTVA a vonatkozó közleményében ezt nem is állította.


"...ha a fiatal nézőket is számoljuk, bár a teljes lakosságban az a 0,1 százalékos eltérés a hibahatáron mozog…”  A Duna TV nézői ennek alapján a kifejezetten idősek közé sorolandók..."

Ez helytálló megállapítás, mert a Duna az 50 év felettiek igényeit elégíti ki a leginkább, de ez a korosztály ma Magyarországon 3,6 millió főt tesz ki, és egy közszolgálati csatornacsoporttól elvárható, hogy legyen olyan adója, amely erre a rétegre is koncentrál, szolgáltat a számukra tartalmakat.
 
"...azaz ha a nyugdíjasokra van bízva, akkor a köztévé előbb-utóbb akár az RTL-t is befoghatja. Na jó, nem, csak vicceltünk…"

Hogy tényszerűek legyünk: a nyugdíjasok körében a teljes napot tekintve a Duna TV megelőzte az RTL Klubot. (Duna: 13,6% vs. RTL Klub: 13,4%), igaz, a TV2 mindkettőjüknél jobban teljesített 13,9%-kal. Főműsoridőben pedig elmaradt ugyan a Duna az RTL Klubtól, de nem sokkal (Duna: 16,8% vs. RTL Klub: 17,9%, a TV2 itt 9,4%-ot ért el).

Az eredeti indexes cikk IDE KATTINTVA elérhető.

Teljes cikk

(Család) barát(i) számok

2016. február 04.

Rohanunk és fogyasztunk. Termékeket, híreket és műsorokat. Olykor azonban érdemes megállni, és - talán kicsit - meglepődni is: vannak olyan műsorok is, melyek kiállják az idők (és a média fogyasztók, vagyis a nézők) próbáját.

Az okokat boncolgathatnánk, biztosan mindenkinek megvan a sajátja, de a tény ettől tény marad: a Család barát című műsorunk 2016. február 4-én lett 8 éves! Bennünk nézőkben ez nem tudatosul, akkor szoktunk meglepődni az idő múlásán, amikor meghallunk egy ilyen számot. “Hogy rohan az idő!”

A közmédia - szó szerint is -  család barát műsora túl azon, hogy “köszöni, jól van, és jobban virul, mint valaha”, más, érdekes számokkal is büszkélkedhet: az elmúlt nyolc évben több, mint 15 ezer (!) vendég fordult meg a stúdióban tizenegy különböző műsorvezető vendégeként. Hogy kik jöttek el? 1235 orvos, 625 pszichológus, rengeteg híresség, Kossuth-díjas művészek, százötvenegyen!

A maival együtt 1959 adást sugároztunk család barát stúdiónkból (a képen), ami 174 ezer műsorperc, vagyis nagyjából 2900 órányi törődés, ismeretterjesztés és beszélgetés. A Család barát az elmúlt nyolc évben hat különböző díjat kapott, Facebook közössége pedig 51 ezerre főre rúg.

Boldog Szülinapot, “csalibari’! - ahogy mi hívjuk itt, házon belül...

(MTI / Fotó: Bruzák Noémi)

Teljes cikk

Ötödik alkalommal vehettek át díszokleveleket a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány szakirányú továbbképzésének végzős hallgatói

2016. február 02.

Címkék: Pázmány, Közszolgálati Médiaakadémia Al, továbbképzés, KMA

Februárban indul a hatodik évfolyam

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvánnyal együttműködve folytatja a multimédiás szerkesztők képzését. A két féléves képzés során az egyetem az elméleti, a közmédia pedig a gyakorlati tudásra fekteti a hangsúlyt.

A közmédia minden évfolyam számára  lehetővé teszi, hogy a hallgatók egyhetes nyári szakmai gyakorlat keretében betekinthessenek a műsorkészítés menetébe, megismerjék az MTVA rendszerét és szerkesztési alapelveit.

Az egyéves képzés első féléve után a hallgatók jövedelemmel járó gyakornoki programra pályázhatnak.  A program keretében részt vehetnek a tényleges műsorgyártásban és begyakorolhatják a szerkesztési, műsor-előkészítési feladatokat.

A most következő szemeszterre a jelentkezési határidő már lezárult, február 12-én kezd az új évfolyam, de sosincs késő, jelentkezni a következő fordulóban is ér!

Gratulálunk a friss okleveleseknek, akikről péntek óta már állítható: az egyesített közszolgálati média minden platformján, vagyis a rádiós, a televíziós és a hírügynökségi munka során is "bevethetőek".

 

Teljes cikk

Elhunyt Varga Sándor rádiós műsorvezető, szerkesztő

2016. január 13.

Címkék: rádió, Krónika, műsorvezető, Varga Sándor

Türelemmel viselt súlyos betegségben 54 éves korában hétfőn (2016. január 11-én) elhunyt Varga Sándor, a Kossuth Rádió Krónika című hírműsorának szerkesztő-műsorvezetője

Varga Sándor 1962. április 28-án született, felsőfokú végzettségét az Eszterházy Károly Főiskola rajz-földrajz, kommunikáció szakán végezte, majd elvégezte a Honvédelmi Minisztérium népművelői kurzusát. Hivatását Szolnokon kezdte a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában mint szerkesztő-műsorvezető. 1995-től a Magyar Rádió Krónika című műsorának szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként dolgozott. A Lánchíd Rádióban folytatta szakmai munkáit 2007-től mint hírigazgató, illetve mint szerkesztő, majd a székesfehérvári Fehérvár Médiacentrum alapító hírigazgatója lett. Ezután a Kossuth Rádió Krónika című műsorának vezető szerkesztője lett.

A rádiós műsorvezető, szerkesztő 2006-ban nívódíjat kapott, majd 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg a magyar kultúrában végzett munkájáért. 2015. november 11-én Polgármesteri Elismerő Érmet kapott Cser-Palkovics Andrástól, Székesfehérvár polgármesterétől. Varga Sándor ragaszkodása nemzetéhez, annak anyanyelvéhez arra buzdította, hogy a fiataloknak versmondó versenyt szervezzen: a Székesfehérvári Versünnep immár hagyományként köszön vissza a városban, majd megálmodója és Kubik Anna és Rubold Ödön színművészekkel közös szervezője a csíkcsomortáni Székelyföldi Verstábornak, ahol a honi magyar az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai fiatalok élik közösen magyar nyelvünket.

Mindig is segítette a fiatal kollégák munkáját és önzetlenül szakmai tanácsokkal látott el kisebb-nagyobb stúdiókat. Nem csak munkatársa, hanem kiváló mentora volt kollégáinak. Általános szakmai hitvallásának tekintette, hogy az újságírónak a hírekért fel kell állnia a székből és ki kell mennie az utcára. Két gyermekét hasonló szellemben nevelte, a hazaszeretetre, a szakmájuk iránti alázatra, a munka becsületére, a család egységére. Varga Sándort a közmédia saját halottjának tekinti.

Teljes cikk