Földi-Kovács Andrea a Ma délelőtt házigazdája

2015. április 29.

Képzőművész, szerkesztő-riporter, édesanya, műsorvezető, társ, és csapattag, immár az M1 nyolcas fogatában, hétfő délelőttől a Ma Délelőtt házigazdája.

Egy újszülöttnek minden vicc új, így megkérdezem, hogy honnan származol, milyen volt a média előtti életed?

Budai lány vagyok, a XI. kerületben nőttem fel, Albertfalván. Itt jártam általános iskolába, és itt „fertőzött” meg egy életre a művészetek, és az alkotás szenvedélyével  Sajtos Gyula grafikus, művész, a tanárom. A mai napig elevenen él bennem a kép, amint a Budafok környéki felszámolás előtt álló temető csodálatos sírköveiről készítjük vázlatainkat a derékig érő gazban kuporogva. A rajz és vizuális nevelés szak a gimnáziumban, a  Varga Animációs Studiós munkáim, időről-időre visszatérés a gyökerekhez. A személyemben rejlő kreativitás és exhibicionizmus egészséges elegyének köszönhető az is, hogy végül a televíziózásnál kötöttem ki. Egyébként egy jó értelemben vett antinyárspolgár vagyok.

Egy két lábon álló művésznek egyenes út vezet a média világába?

Nem szerepelt a terveim között, 2005-ben mégis a Hír TV-nél kötöttem ki, munkát kerestem, a fiatal csatorna pedig munkatársakat. Végigjártam az összes lépcsőfokot, készítettem híradós, később hosszabb lélegzetvételű és jóval komolyabb oknyomozó riportokat. Voltam műsorvezető és hírolvasó és egy évtized után az esti fő műsorsáv egyik vezető arca.  Szerencsésnek tartom magam, hogy kijártam ezt a gyakorlati iskolát, szilárd talaj van a lábam alatt.  

 

 

Pestiesen szólva: tíz év gombócból is sok. Milyen érzések voltak benned, amikor eljöttél az előző munkahelyedről?

A Hír Televíziónál nemcsak kollégákat, barátokat is hagytam. Nehéz döntés volt, de nem volt választásom.  Műsorvezető-társammal, Maráczi Tamással is átbeszéltük a dolgot, ő volt az első, akivel közöltem: elhagyom a csatornát. Ránk nem csak nagyobb figyelem, nagyobb felelősség is hárul.  Igen, számítanak a szakmai kihívások, de még inkább számít az: milyen indíttatásból vagy ott, mik a motivációid.  Az, ami a kezdetekkor éveken át ott tartott, és az, ami miatt most maradnom kellett volna, már nem ugyanaz.

 

Gondolom, ilyenkor egy hatalmas űr keletkezik az emberben. Hogy alakult ezután?

Ez egy kicsi ország, a szakmánk pedig telített, sok jól képzett szakemberrel. Ennek tudatában távoztam korábbi munkahelyemről, számolva az eshetőséggel, hogy a döntésemmel egy kivételes  korszak zárul le az életemben, és egy egészen új kezdődik.  Ez részben bekövetkezett…

 

 Bátorság is kell ehhez?

Sokszor nem tudom bátor vagyok-e, vagy inkább vakmerő (nevet), de ebben az esetben egyikről sem volt szó. Aki ismer, pontosan tudja, mit miért teszek. Fontos dolgokban egyértelmű vagyok. Nem keresem a konfliktusokat, de vannak elveim, nem vagyok a végletekig kompromisszumkész.

 

Milyen érzésekkel léptél be az MTVA épületébe és az M1 stúdiójába?

Ugyanazt az izgalmat éreztem, amit a mai napig minden élő adás előtt,  de a kollégák támogatnak, biztatnak. Képernyőn lenni folyamatos kihívás, új környezetben még inkább az. Nemcsak a nézőknek, a csapatnak is bizonyítanom kell. És még valami - ami szintén ezek között a falak között fogalmazódott meg bennem-: a televíziózás az elmúlt néhány évtized alatt gyökeres változáson ment át. Digitalizálódtunk. Ami nem változott, az a műsorvezetőkkel szembeni nézői elvárás. Felkészültség, tájékozottság, hitelesség és szerethetőség. A televíziós műfajok - és különösen igaz ez a hírműfajra - ugyanezen időszak alatt konfliktusossággal telítődtek. Gondoljunk csak a politikai pártok, parlamenti képviselők szócsatáira, sztrájkokra, utcai demonstrációkra,  közéleti botrányokra vagy akár a fegyveres konfliktusokról, háborúkról készült beszámolókra. A műsorvezetők személyiségének ezeket a negatív tartalmakat részben vagy egészben tompítania, ellensúlyoznia kell, különben a befogadó számára fogyaszthatatlanná válik a műfaj.

 

 

Ma debütáltál az M1-en. Pontosan mi a feladatod?

A Ma délelőtt műsorfolyamnak vagyok a házigazdája. Négy órán át vagyok a nézőkkel reggel 9-től délután 13 óráig. Takács Bencével osztjuk fel egymás közt a hetet.

 

Az újságírószakma egy kiváló képviselőjeként mi a véleményed arról, ami Borsa Miklóssal történt?

Botrány. Minden fórumon meg kell ragadni az alkalmat arra, hogy ez ellen felemeljük a szavunkat, nem szentesíthetjük az agressziót a hallgatásunkkal. Miklós bántalmazásánál ugyanis csak az a csend volt kiábrándítóbb, ami  a támadást övezte. Nekem ő az egyik személyes kedvencem a szakmában. A személyisége, a kora, a kisugárzása, az orgánuma, a felkészültsége arra predesztinálja, hogy képernyőn legyen. Megértem a döntését, de remélem, hogy hamarosan visszatér.  

 

Teljes cikk

Felismeritek?

2015. április 23.

Ez bizony egy...

...analóg szintetizátor, melyet Robert Moog alkotott az 1960-as években.

Populáris zenére először a Beatlesnek készült egy példány, majd 1967-ben Mick Jagger rendelt egy másikat, amelyet egyetlen filmzene elkészítéséhez használt. Az idő múlásával a monumentális rendszerek helyett a hordozhatóság került előtérbe, ezért elkészült a minimoog, ami előre definiált beállításokat tartalmazott. A könnyűzenei együttesek a hetvenes évek végétől kezdték el rendszeresen használni a készüléket. A magyar könnyűzenében az Omega együttes használt először szintetizátort. Az MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyén egy Moog applikáció segítségével még meg is tudják szólaltatni az egyébként rendkívül bonyolult rendszerű szerkezetet az érdeklődők.

Ilyen és hasonló érdekességekkel találkozhatnak azok, akik ellátogatnak a Pollack Mihály tér 8-10-ben található kiállításra.

 

Teljes cikk

Vuk eredetileg lila lett volna?

2015. április 21.

Ez is kiderül az alábbi videóból, valamint az is, hogy mire használunk mi itt az MTVA-ban tetraklór etilént?

Meg persze ennél jóval több is: például az, hogy Csulak István nem a szavak embere, de ami kikerül a kezei közül, azt tényleg tátott szájjal nézzük. Munkája (illetve a mellette dolgozó kis műhelyé) szó szerint értékmentő, ők is az MTVA nem kis csapatát erősítik tapasztalatukkal, szakmai hozzáértésükkel és el nem apadó lelkesedésükkel. A történetbe mi a közepén csöppentünk bele, ezért mindenképpen meg kell említeni Kis Sándort, aki Csulak kollégánk elődje volt, együtt kezdték ezt a nem egyszerű, de látványos eredményt produkáló munkát. Reméljük, a videó végére egyértelműen kiderül, hogy nem csak a múzeumokban van szükség restaurátorokra. Sőt!

Teljes cikk


Futballdömping a közmédia csatornáin

2015. április 18.

Címkék: MTVA, labdarúgás, OTP Bank Liga

Három mérkőzést is láthatnak a közmédia nézői a hétvégén az OTP Bank Ligából: a pénteki napon a Kecskemét nyíregyházi vendégjátékát, szombaton az MTK- Győri ETO találkozót, míg vasárnap a Diósgyőr – Videoton rangadót követhetik figyelemmel a honi labdarúgás szerelmesei.

Az OTP Bank Liga 24. fordulójának nyitómérkőzését a Nyíregyházi Városi Stadionban rendezik pénteken 19 órától.  (A Duna Televízió közvetítése 18:35-kor kezdődik.) A Szpari ellenfele a Bekő Balázs vezette Kecskemét lesz, az előjelek gólgazdag találkozót ígérnek: a két együttes tulajdonképpen tétnélküli meccset vív majd egymással, hiszen a Kecskemét számára a dobogó, a Nyíregyháza esetében a kiesés tűnik távolinak. A vendégcsapat fantasztikusan szerepel tavasszal, olyan magyar fiatalokkal a soraiban, mint Novák Csanád vagy Kitl Miklós, a hazaiak erejét pedig jól mutatja, hogy az ETO Parkból tudták elhozni a három pontot a múlt héten.

A szombati játéknap nyitómérkőzését is a Duna Televízió közvetíti: a Bozsik Stadionban albérletben szereplő MTK a Győri ETO együttesét fogadja (13:45, Duna). A hazai együttes az idei bajnokság meglepetéscsapata, ezen a tényen az sem változtat, hogy a dobogó legalsó fokára csúszott a Garami József által vezetett társaság. A Rába-partiak rendkívül gyenge formában vannak (legutóbbi 5 mérkőzésükből csupán egyet tudtak megnyerni), de a szurkolók számára sokkal nagyobb probléma, hogy a klub jövője komoly veszélyben forog. A kassza kiürült, a játékosok nem kapnak fizetést, így csak a becsületükért küzdenek hétről-hétre. Az MTK-nak nagyon fontos mérkőzés következik, a dobogó megtartása egyben a nemzetközi kupaindulás kiharcolását is jelentené a szezon végén, ehhez pedig könnyen lehet, hogy elengedhetetlen a hétvégi győzelem.

Úgy tűnik, hogy a „Győr” szavak nem hoznak szerencsét a honi élvonalbeli csapatoknak ezen a tavaszon. A vasárnapi Diósgyőr-Videoton találkozó (14:00, Duna World) előjelei nem a miskolciaknak kedveznek: a csapat vezetői múlt héten jelentették be, hogy Tomiszláv Szivics vezetőedző nyáron lejáró szerződését nem hosszabbítják meg, a csapat tavasszal még nyeretlen, pár napja pedig két játékos az edzésen verekedett össze.  Ezzel szemben a Vidinél minden szép és jó: az előző fordulóban 7-0-ra ütötték ki a gyámoltalan Haladást, a katalán Joan Carillo által vezetett csapattól gyakorlatilag lehetetlen elvenni már a bajnoki aranyat. A találkozó még így is kiérdemli a rangadó jelzőt, hiszen a Diósgyőr hazai pályán minden csapat orra alá képes borsot törni.

Érdemes lesz tehát a közmédia csatornáit figyelnie a hazai futballrajongóknak a hétvégén, hiszen remélhetőleg három remek mérkőzést láthatnak a nézők! Kecskemét – Nyíregyháza, MTK-Győri ETO, Diósgyőr – Videoton, három nap, három mérkőzés, harc a három pontért!

 

 

Teljes cikk


M1 magazinok - Kék Bolygó, Minden Tudás

2015. április 15.

Folytatjuk az M1 magazinjainak bemutatását, újabb kettő kerül terítékre:

Kék Bolygó - Zöld Jövő

Miért éppen zöld? Mert zölden könnyebb – így foglalták össze önmaguknak és a nézőknek produkciójuk üzenetét a  magazin készítői. Hisznek benne, hogy ami zöld, az nem savanyú! Sőt, a környezet- és természetvédelem, a fenntartható fejlődés, vagy az energiagazdálkodás sikersztorijai nem is nehézkes, csodabogaraknak való megoldások, hanem divatos, trendi és könnyen megvalósítható apróságok.

A környezettudatos gondolkodáshoz nem kell szuperhősnek lenni , és már korán reggel megmenteni a bolygót – vallják a műsorkészítők. Elegendő ha „csak” annyit fogyasztunk, annyit veszünk el a természettől, amennyire valóban szükségünk van, s ezzel tényleg esélyt adunk magunknak, hogy túléljünk.

Ha elhisszük, hogy az ökológiai szemlélet nem megfoszt minket valami kényelmes megoldástól – amire valójában soha nem is volt szükségünk – akkor már csak egy lépés választ el minket attól, hogy tudatosítsuk: ez a világlátás valójában gazdagabbá teszi az életünket – így a munkatársak. Ráadásul azt is bizonyítani szeretnék műsorukkal, hogy a gazdagság szó szerint értendő – az öko ugyanis nem feltétlen drágább. A környezettudatos gondolkodást, életmódot, háztartást, közlekedést, táplálkozást, gazdaságot a korszellem szerves részeként, követendő és vonzó példaként mutatják be, amit egy kis ötletességgel, tervezettséggel mindannyian gyakorolhatunk.


Minden Tudás

Ahogy a környezetet óvó technológiák, úgy minden más, az életünket megkönnyítő tudományos felfedezés, újítás, innováció is belefér a stáb másik magazinjába, a Minden Tudásba. A műsorkészítők célja, hogy a tudományos újdonságok a felhasználó szemszögéből jelenjenek meg a produkcióban, ne, mint elvont elméleti lehetőségek, hanem mint a hétköznapjainkat már ma is befolyásoló eredmények, jelenségek, tárgyak, eszközök. A tudomány segít megérteni a világ működését, segít abban, hogy eligazodjunk a hétköznapokban, hogy ne ellenséges környezetként tekintsünk a minket körülvevő természeti és társadalmi környezetre, hanem értsük meg annak mozgatórúgóit, működését. Ne a hiedelmek mozgassák a döntéseinket, hanem a tudás. A tudomány segít abban, hogy gazdagodjon a tárgyi környezetünk, hogy javuljon az életminőségünk, a társadalomtudomány által felépített tudásbázis pedig hozzájárul ahhoz, hogy eligazodjunk a múltunkban és jelenünkben. A műsor témakezelésére jellemző, hogy gyakorlati szempontból, a hétköznapi élethelyzetekből kiindulva beszél e széles tematika egy-egy aktuális kérdéséről, bemutatja, és a kamerával együtt kipróbálja azokat az eszközöket, megoldásokat, amelyek a tudományos, technikai felfedezések révén rendelkezésünkre állnak.

Amit a készítőkról tudni érdemes:
A produkiókat a Média Műhely készíti, amely 2009-ben jött létre, azzal a céllal, hogy tehetséggondozó projektként, kommunikációs főiskolások gyakoroló terepe legyen. Abban kívánta segíteni a pályakezdő fiatalokat, hogy bejussanak a szerkesztőségekbe, kipróbálhassák magukat újságíróként, szerkesztőként.

Később a csapat tapasztalt televíziós, rádiós riporterekkel, szerkesztőkkel bővült, akik olyan társaságoknál dolgoztak, dolgoznak, mint a Kossuth Rádió, az M1, a Duna Televízió, az InfoRádió., a TV2 vagy az RTL Klub. A Média Műhely továbbra is nyitott szerkesztőség, munkatársai több médiumban, és több médiaágban is megjelennek, azt az alapelvet képviseli, hogy az újságíró történeteket mond el szóban, hangban, képben – függetlenül attól, hogy az milyen platformon kerül a médiafogyasztó elé.

Kék Bolygó az M1-en hétfőn 10:10-kor és 13:30-kor, valamint kedden 13:10-kor.Minden Tudás az M1-en pénteken 10:10-kor és 16:30-kor, valamint hétfőn 15:10-kor.

Teljes cikk

Je suis Borsa Miklós!

2015. április 14.

Címkék: MTVA, Borsa Miklós

Leütötték kollégánkat. Arca feldagadt, szeme alatt hatalmas véraláfutás, kisebb agyrázkódást szenvedett. A veszprémi kórházban látták el és vettek látleletet. Jelenleg otthon pihen. Próbálja kiheverni a sokkot, ami azért érte, mert benyomtak neki egy hatalmasat. Mindezt azért, mert a munkáját végezte.

Megdöbbentő.

Miként megdöbbentő az is, hogy a máskor oly szolidáris újságíró „szakma”, amely – egyébként helyesen - siet elítélni az erőszakot, - különösen ha újságíróval szemben követik el - most milyen hűvös eleganciával szemléli az esetet. Tudósít róla, lehozza az MTI hírét, de távol tartja magát tőle.

Mi történhetett? Nézzük az opciókat!

1.      A legrosszabb: „Nem probléma, ha megütik a közmédia munkatársát. Úgy kell neki, ha már a közmédiában dolgozik, biztosan megérdemli.” Ahogy a kommentekben írják, Németh Balázs bizonyosan megérdemli és persze nem moderálják vagy nem küldik el a francba azt, aki ilyet képes megfogalmazni. Lehet, hogy azért nem, mert egyetértenek?

2.      Az összeesküvős: „Nem is ütötték le, a közmédia csak habosítja az esetet. Esetleg magát ütötte meg vagy csak sminkelték a monoklit? Ezektől minden kitelik!”

3.      Az elgondolkodó: „Talán nem kellett volna olyan elvtelenül és mértéktelenül gyaláznunk saját kollégáinkat, hogy hergeljük vele a bunkókat is? Talán egy kicsit mértékletesebbnek és türelmesebbnek kellett volna lennünk egy új felület indulásakor? Mondjuk csak annyira, amikor az Indexet, Origót alakítottuk át, és nem működött minden tökéletesen? Vagy amikor a HVG-n hazudtunk a bajai videó kapcsán? Vagy mikor a 444 és a direct36 indult el? Szóval jobb lett volna nem kettős mércével mérni, zsigerből gyűlölni és gyűlölködni, mert az hatással lehet azokra, akik olvassák? Lehet, hogy van írástudói felelősség, csak mi eddig erről nem vettünk tudomást?”

4.      A lehetetlen: „Szégyelljük magunkat, hogy még csak nem is hörgünk kicsit. Nem is vagyunk szolidárisak, nem szólaltunk meg elég erőteljesen az Indexen, az Origón, a HVG-n, a Hír24-en, a Stop-on, a Népszabadságon, a Népszaván, sem a commentblog-on, és a 444 oldalon sem. Azt üzentük, hogy le vagy Te szarva, Borsa Miklós!” De nem hördült fel a TASZ, az Amnesty International, sőt a MÚOSZ, mint szakmai szervezet sem. Nem határolódik el egységesen a liberális média, a szabadságára oly büszke újságíró társadalom, sem annak internetes része. Sőt, az értelmiség máskor oly megmondó része sem.

Hogy is mondta Kósáné Kovács Magda a politikusi tisztességről? „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani!”

De itt most, a „kollégák” még a látszatra sem ügyeltek, nemhogy a tisztességre!

Minden tiszteletünk és köszönetünk Szily Lászlónak, aki a cink.hu oldalon megírta azt, amit minden tisztességes embernek (még ha újságíró is) meg kellene, meg kellett volna írnia olyan gyorsasággal, hogy kétsége se legyen senkinek, hol húzódik a határ!

Teljes cikk


Ha életünket nem is, de vérünket…

2015. április 11.

...vajon adjuk-e? Azt jó látni, hogy amikor nagy a baj, megmozdulnak az emberek, de felhasználható vér ügyében az ország mindig borotvaélen táncol, olyan nincs, hogy az elégnél jóval több lenne.

Szóval a legtöbben csak nyugtázzuk magunkban, hogy “ja, kéne vért adni”, ám itt többnyire meg is állunk (nyilván tisztelet a kivételeknek). Ugyan kinek van ideje elmenni a Vöröskereszt valamelyik vérellátó állomására (vagy hová, ugye nem is nagyon tudjuk hová kéne menni?), ezért nagyon jó, ha a véradás eljön a munkahelyre.

Nálunk, az MTVA-ban ennek már évtizedes hagyománya van, jó a kapcsolat a Vöröskereszttel, és az Országos Vérellátó Szolgálattal is. Tegnap - idén először - megint eljöttek hozzánk, jócskán “belakták” az aulát: hoztak szemléltető eszközöket újraélesztéshez, pihenő ágyakat, szórólapokat, volt játék, beszélgetés, jókedv, és… és volt sok önkéntes véradó a kollégák között.

10-kor kezdődött az esemény kiváncsiak voltunk, hogy a tavasz vajon jobban megmozgatja-e a kollégákat, mint a tavaly október, mert akkor hatvanöten jöttek. És igen, már a kezdés után szép kis sor kerekedett a várakozókból. (Azoknak, akik még nem vettek részt ilyenen, röviden a folyamat: adatok felvétele, vércsoport meghatározás kis ujjbegy szurival, rövid beszélgetés egy orvossal, és véradás, 4.5 dl vér levétele).

Aki nem MTVA-s, az talán csak a hírekből tudja, hogy egy kisebb településnyi ember dolgozik itt a legkülönbözőbb időbeosztásokban, olyan nincs, hogy valami központi helyen és időben egyszer csak mindenki összefut. Illetve van, ez a véradás. Még meg is lepődhet az ember, hogy ki mindenki vállalkozott a feladatra: túl az ismert, képernyős arcokon, az MTVA “ismeretlen”, de nélkülözhetetlen munkát végző munkatársai a biztonsági szolgálattól az adminisztráción és a gyártáson át a döntéshozókig, jöttek segíteni, olyan élet volt az aulában, hogy öröm volt nézni!

Bényi Ildikó műsorvezető kollégánk - aki hosszú évek óta a véradás “helyi motorja”, és a Vöröskereszt jószolgálati nagykövete - volt a Család Barát vendége, műsora a Kívánságkosár is beszámolt erről a szép napról, sőt a megújult M1 stábja is kijött a négyes stúdóból, hogy mindenki tudjon róla: a tegnap megjelent 95 ember (ami szép növekedés a tavaly őszi 65 után) komolyan gondolta, hogy segít. Büszkék vagyunk azokra (szám szerint 24-en voltak), akik most először adtak vért, de a megjelentek között volt harmincszoros, negyvenszeres, sőt egy nyolcvankétszeres (!) véradó is.

Folytatása következik, valamikor ősszel.

Teljes cikk