„Óriási kihívás és megtiszteltetés a sportcsatorna elindítása” - Vobeczky Zoltán

2015. május 20.

Címkék: MTVA, M4, Vobeczky

Május óta Vobeczky Zoltán vezeti az MTVA Sportfőszerkesztőségét. A sportújságíró végigjárta a ranglétrát, szerkesztő-riporterből lett a közmédia sportcsapatának első embere. Az ő vezetésével indulhat el nyáron az M4 sportcsatorna: többek között erről a kihívásról kérdeztük az új főszerkesztőt.

 

2010 óta dolgozol a közmédiában, eddig milyen feladatokat láttál el?

Alaposan végigjártam a ranglétrát, hiszen szerkesztő-riporterként kezdtem még a Schulek Csaba által vezetett főszerkesztőségnél. Szépen elkezdtem felfelé lépkedni a lépcsőn, egyre komolyabb feladatokat bíztak rám. Igazából az áttörés a Riskó Géza által adott feladatoknál történt meg, ott már leginkább szerkesztőként számítottak a munkámra, ekkor már nagy nemzetközi feladatokat is kaptam. A Vodafone Belvárosi Nagydíjat mindenképp külön kiemelném, hiszen ez egy nagyon nagy volumenű esemény volt, megkockáztatom, hogy a közmédia utóbbi 15-20 évének egyik legjelentősebb közvetítését láthatták a nézők. Ezt a projektet én fogtam össze, ami olyan jól sikerült, hogy ezt követően kerültem a Forma-1-es szerkesztői csapatba Szujó Zoltán mellé.

 

Pont Szujó Zoltán utóda lettél a sportfőszerkesztőség élén, mennyire szeretnéd folytatni az ő megkezdett munkáját?

Teljesen egyértelmű, hogy ez a szándékom, ezt már az elején is megfogalmaztam. Zoli tartalmi és szakmai munkája mindenképpen elvitathatatlan és követendő példa. Szerintem ez a szerkesztőség már a helyes úton van, nekem leginkább arra kell figyelnem, hogy a nyáron induló M4 sportcsatorna indulása zökkenőmentes legyen.

 

Három hete vagy az MTVA Sportfőszerkesztőségének vezetője, hogyan telt eddig ez az időszak?

A legfontosabb és legnehezebb feladatom az volt, hogy gondosan átgondoljam az előttem álló feladatokat. Elkezdtem tervezni, hogy az elkövetkező időszakban milyen menetrend szerint kell haladnom ahhoz, hogy az általam kitűzött terveket meg tudjuk valósítani. Ez volt a legnehezebb időszak, hiszen magammal is kellett harcolnom, hogy logikusan tudjak gondolkodni. Az alvás nyilván a háttérbe szorul mostanában, reggel nyolctól gyakran este tízig itt vagyok az irodámban, de ezzel nincsen semmi gond. E nélkül ez most nem menne, amikor elvállaltam a munkát, akkor is tisztában voltam már ezzel. Az elmúlt húsz évben nagyon kevés olyan pillanat volt az életemben, amikor a munkámra valóban munkaként tekintettem, hiszen amióta az eszemet tudom a sport az életem. Hálás lehetek, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek.

 

Hogy áll a sportcsatorna előkészítése?

Az idő rövidsége miatt ez egy olyan küldetés, amelyben az embernek folyton azon jár az agya, hogy mit és hogyan kellene csinálni. Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy mindenki rengeteget dolgozik, az adott területek vezetőitől minden segítséget megkapok ahhoz, hogy teljesítsük a feladatot. Megfelelő helyen van a csatorna előkészítése, persze szeretném, ha még ennél is jobban állnánk. Bátran kimerem jelenteni, hogy ezzel a csapattal megvalósítható ez a terv. Egy olyan intézményben kell beindítanunk egy teljesen új dolgot, amelynek eddig még nem volt sportcsatornája, ez egy óriási kihívás és megtiszteltetés. Akkor lesz jó ez a sportcsatorna, ha a mi elképzeléseink találkoznak a nézők vágyaival, mindent ennek rendelünk most alá.

 

Kialakult már az a csapat, amely az M4 csatorna stábját alkotja majd?

Fejben mindenképpen összeállt, egy-két döntést kell már csak pontosítanunk és akkor minden területnél elmondhatjuk, hogy megvagyunk.

 

Teljes cikk

Dóra és Bence Egynyári kalandja

2015. május 18.

Címkék: MTVA, Duna TV, Egynyári kaland

A Duna TV hatrészes sorozatának két főszereplőjét kérdeztük kulisszatitkokról

Gondoltunk egyet, és megkerestük a megújult Duna TV népszerű sorozatának főszereplőit. Dóra és Bence, vagyis Evelin és Márkó közvetlenül és őszintén meséltek arról, ismerték-e egymást korábban, ki is tud egyáltalán úszni, milyen hideg tavasszal a Balaton, vagy hogy mennyire volt kellemetlen a forgatás alatt fürdőruhában lenni.

 

Teljes cikk

Rókát a tyúklopásról...

2015. május 15.

Címkék: közmédia, hazugság, népszabadság, időfutár

... és folytathatnánk, hogy Népszabadságot a hazudozásról leszoktatni nem lehet

A tegnapi „nézettség-ferdítés” után ma újabb eset történt. Ma éppen azzal próbálkoznak, hogy politikai okokból nem sugározza tovább a Kossuth Rádió a már többször ismételt Időfutár című sorozatot.

Úgy látszik, a Népszabadság egyik szerkesztési elve: „Írj valamit, nem baj, ha nem igaz!”

Régi hagyomány ez a mostanság már egyre szerényebb példányszámban megjelenő lapnál. Emlékezzünk csak az ominózus Teller-ügyre, amikor lógó orral voltak kénytelenek beismerni, hogy valótlanságot írtak-mondtak. Vagy éppen a mostani főszerkesztő-skandallumra, amikor is M. Marcell elgázolt egy biciklist, cserben hagyta, majd a Népszabadság kiadta közleményét, amelyben azt volt képes írni, hogy „a balesetben, amelynek magam is részese voltam”. Így „részese voltam”. Nem írja egy szóval sem, hogy elgázoltam, cserben hagytam, hanem így, hogy „részese voltam”.

Ha ezek a valóságszikrák sem zavarják meg a Népszabadság szerzőit, akkor miért is várnánk el, hogy éppen a közmédiával kapcsolatban mondjanak igazat.

Teljes cikk

Megújult a hirado.hu

2015. május 15.

Pauska Zsolt főszerkesztő beszél az MTVA hirado.hu felületének megújulásáról

hirado.hu átalakításának folyamata már korábban megfogalmazódott az MTVA menedzsmentjében, és természetesen én is, és kollégáim is örömmel vágtunk bele ebbe a projektbe. Nagy munka van mögöttünk, hiszen rengeteg részét vizsgáltuk meg a feladatnak, ma hajnalban pedig elindult a megújult hirado.hu.

A cél a Híradó, illetve a megújuló  M1 „brand” televíziós tartalmainak integrálása a new media szolgáltatásokba. Ezek alappillére a napi 120-150 ezer, havi 500-600 ezer egyedi látogatóval rendelkező, önálló online brandként, meghatározó portálként is funkcionáló hirado.hu. Az újonnan létrejött  hír- és közéleti műsorok, valamint elsősorban a 2015. március 15-től óránként jelentkező Híradó folyamatosan friss tartalmat tud biztosítani a hirado.hu számára, ezzel többszörösére növelve a videók eddigi arányát a szöveges tartalmak felől.

A leglátványosabb változás, amit láthatnak az olvasók, az a dizájnváltás. Új, a hazai piacon egyedülálló címlapstruktúra került kialakításra. A címlap szerkezete esemény- és hírfolyam függvényében szabadon alakítható, így a tartalmi hangsúlyokat az arculati elemekkel is tükrözni képes szerkezet jött létre. Újszerű megoldásként az M1 csatorna élő streamfolyama mindig nyomon követhető a hirado.hu nyitóoldaláról. Nem hanyagolunk el más tartalmakat sem, hiszen a hirado.hu a közéleti- és szórakoztató tartalmaink hírportálja is kíván lenni.

A tartalomszerkesztés szempontjából vizsgálva a megújulást elmondhatom, hogy több alrovattal, jobban elkülöníthető tartalmi egységekkel fog találkozni a felhasználó, illetve exkluzív írások is megjelennek majd. Ilyen például az induló napon olvasható nagyinterjú Áder János államfővel.

Teljes cikk

Érdemes – lenne – az igazat mondani!

2015. május 14.

A mai napon több internetes portál is foglalkozott az M1 csatorna Híradójának nézettségével. Szinte kivétel nélkül – az egykor szebb napokat látott – a Népszabadságra hivatkoznak, így sajnos mindannyian elkövetik azt a hibát, amit a lap – legyünk jóindulatúak – véletlenül elkövet.

Az M1 Híradójával kapcsolatban kiragadják az esti fél 8-as híradót, és megállapítják, hogy annak nézettsége felére esett vissza a korábbiakhoz képest.

Mi is ezzel a probléma?

1.    Arról megfeledkeznek, hogy a közmédia március 15-i átalakítása előtt az összes csatornáján 24 híradót sugárzott egy nap. Tegnap, vagyis május 13-án 31 híradó ment le a közmédia csatornáin, s ezek frissített híradók, vagyis nem ismételtek. Ennek döntő többsége az M1 csatornán megy, s mivel a csatorna tematikailag átalakult, így értelmetlenség az esti 19.30-as híradót kiragadni a műsorfolyamból, hiszen a nézők minden órában találkozhatnak a hírműsorokkal, nem beszélve az 1 perces híradásokról. Utóbbiakból ugyancsak szerdán 39 darabot sugárzott az M1. Ez pedig mindösszesen 70 híradó egyetlen napon!
2.    Ha már elemzésbe fog a Népszabadság újságírója, aki egykor maga is irányította az MTV-t – most ne forszírozzuk, milyen módon –, akkor járt volna el korrekten, ha a napi összes híradó nézettségi és elérési adatait is áttekintette volna, mert abból kiderülhet, hogy a hírcsatornákra amúgy egész Európában jellemző 1,5-2%-os napi nézettséggel (share) szemben az M1 2,8-3,2%-ot teljesít. Ezért is mondhatta Szabó László Zsolt vezérigazgató, hogy sikeres volt az átállás.
3.    Sőt, elemzőtől az is elvárható lett volna, ha külön vette volna a hétköznapokat és a hétvégéket, mert akkor az M1 sikere még látványosabban kimutatható, hiszen az elmúlt egy hónapban a közmédia, s benne az M1 híradói több esetben is egymaga több nézőt értek el (CoV), mint a két nagy kereskedelmi televízió híradói összesen. (Az adatok a Nielsen által közzétett adatokból pontosan kiszámíthatók úgy, hogy tisztított adatok, nem pedig egyszerűen összeadott számokról van szó.) Ez az állítás még úgy is igaz, hogy ezekben a számokban nem szerepelnek az M1 egy perces híradóinak nézői, csak a 2 percnél hosszabbak.
4.    Bár nem ezen írásban, de másutt többször összehasonlítják a kereskedelmi televíziók és a közmédia műsorainak nézettségét. Viszont jellemzően csak úgy, hogy a 18-49 év közötti korosztályt veszik figyelembe, amely ugye a kereskedelmi szempontok szerinti, azaz a reklám-értékesítés szempontjából lényeges. Viszont egyetlen esetben sem mérnek a 4+ korosztályban, noha a közmédia feladata nem a reklámozás és a kereskedelmi bevételek maximalizálása, hanem a teljes magyar népesség kiszolgálása, beleértve természetesen a határon túl élő magyarságot is. Ezek az elemzők persze tudják, hogy csalnak, és almát  körtével vetnek össze, de ez legyen az ő lelkiismereti problémájuk. A közmédiának akkor sem marad más választása, mint kiszolgálni a 18 év alatti és az 50 év feletti korosztály igényeit is, mert erre a törvény kötelezi.

Összességében megállapítható, hogy a Népszabadság – nem először – csalt, amikor elemzőnek szánt írását megjelentette. Sajnos becsapta, de legalábbis félrevezette olvasóit, amikor tényeket közölt ugyan, de azt a maga szándékára formálta. És csak remélni merjük, hogy nem azért tette mindezt május 14-én, mert előző nap az M1 csatorna beszámolt arról az eseményről, amely a Népszabadság főszerkesztőjével történt.

(Mint ismeretes, M. Marcellt, a Népszabadság főszerkesztőjét cserbenhagyásos gázolás gyanúsítottjaként hallgatta ki a rendőrség. Az áldozat pedig április 28-án elhunyt. A főszerkesztő azóta lemondott tisztéről.)

Teljes cikk

Egynyári kaland - a vágó szemével

2015. május 10.

Az Egynyári Kaland című új sorozatunk kifejezetten szép “számokkal” büszkélkedhet: az első részt majdnem annyian nézték meg, mint az aznap este sugárzott, Magyarország Szeretlek című produkciót.

Sokan, sokat (és alapvetően jót) írtak a filmről, mindenki kialakíthatja a véleményét ha megnézi. Mi itt most a film egészen más aspektusával, egészen pontosan a vágással foglalkozunk. Amolyan “kulisszák mögött” típusú beszélgetés következik a sorozat egyik vágójával Csillag Manoval, aki sokfelé kalandozik a beszélgetés során, érintve az utómunka más állomásait, mint pl. a “termékmentesítés”.

Nem csak a filmkészítés szerelmeseinek, hanem azoknak is érdekes lehet ez a 12 perc, akiket azon túl is érdekel egy kicsit a sorozat (készítése), hogy egyszerűen megnézik.

Teljes cikk


Újabb tematikus nap a közmédián

2015. május 07.

Ezúttal a magyarországi nemzetiségek kerülnek terítékre

Beszéljünk akár az S.O.S Bajban az erdőről vagy a török tematikus napról, a közmédia csatornái sikeresen vették az akadályokat. Ezúttal a Magyarországon élő nemzetiségekkel foglalkoznak most vasárnap a közszolgálati adók, melyről Siklósi Beatrix, a Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztője mesél.

 

Teljes cikk

Orion 881 típusú készülék az MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyén

2015. május 04.

Ez a luxuskivitelű csöves rádió az Orion gyárból került a boltokba 1951-ben. Az elektroncsöves rádiókészülékek az 1930-as évektől az 1960-as évekig készültek.

Az elektroncsöves rádiókban olyan, többnyire hengeres védőburában rögzített, elektródákat tartalmazó, légmentesen lezárt elektronikai eszközök vannak, amelyeket elektroncsöveknek nevezünk. Arra valók, hogy kellemesebb hangzást adjanak, és a készülékek működése világosabb legyen, könnyebb legyen javítani, korrigálni az esetleges hibákat.

Az ötvenes évek elején hatalmas változások zajlottak le a Rádióban. Magnószalagot kezdtek használni, ami lehetővé tette a gyorsabb szerkesztést és anyagfeldolgozást. Az ekkoriban eltárolt szalagok a mai napig elérhetőek és használhatóak, mindösszesen 800.000 hangszalag található az MTVA archívumában.

A rádióban lévő műsorok összetétele kiforrott az 50-es évekre. A Zenei osztály már játszott komoly- és népzenét is, a Híradó, ami Hangos Heti Híradóként futott, előbb Hangos Újságra, később Esti Krónikára változtatta nevét. Nem volt már Prózai osztály, az irodalmi műsorok magyar és külföldi témákkal az Irodalmi osztályhoz tartoztak. Még a legkisebbeknek is alakult osztály, az Ifjúságiak komplex gyereknevelési elvet követve mindennel foglalkoztak, a zenétől a rajzolásig.

Teljes cikk