Digitális átállás: kérdések és válaszok

2015. június 24.

A közmédia július 1-i műholdas, digitális átállásával kapcsolatban közönségszolgálatunk több száz megkeresést kap naponta. Mivel közeleg ez a fontos dátum, sorra vettük a leggyakrabban elhangzó kérdéseket, és igyekszünk válaszolni is mindegyikre.

Kérdés: A nyaralómban is be van állítva a tévé. Mit kell tennem július elseje után, hogy tudjam nézni a műsort?
Válasz: Amennyiben szoba- vagy tetőantennával a MinDigTV szolgáltatását veszi igénybe vagy kábeltelevízió előfizető, akkor a műholdas átállással semmi dolga nincs. Ugyanakkor július 1-én megváltozik a MinDigTV-n (is) a csatornák sorrendje, így a set top box típusától függően szükséges lehet a csatornalistát frissíteni, újrahangolni. Ha nem találja az M2 csatornát, akkor a készülék használati utasítása alapján járjon el! 

Kérdés: Miért nem veszik le az idegesítő feliratot a képernyőről? 
Válasz: Azért, hogy az érintett nézőkre, illetve az átállást még el nem végző kábelszolgáltatókat figyelmeztessük, ugyanis július 1-től adásunk - azokon a helyeken, ahol ma felirat látható - megszűnik.

Kérdés: (az átállás ideje alatt lesz egy rövid technikai szünet) Miért nincs adás? 
Válasz: A kábeltévé szolgáltatóknak is be kell hangolniuk a hálózatukat az új vételi paraméterekre. Ez egyes kábelszolgáltatók esetén 10-20 egyenként történő település végigjárását is jelenthetni, ami időt vesz igénybe.

Kérdés: Miért került az alapcsomagba az M4 Sport, és miért került ki a Duna World?
 
Válasz: Erről a jogszabályban meghatározott egyeztetést követően a Médiatanács hozott döntést. A Duna World nézettsége - tekintettel ismétlőjellegére - jellemzően alacsonyabb, mint általában a sportműsorok nézettsége. A Duna World nem az alapcsomagból került ki, hanem az analóg kábelszolgáltatók által kötelezően továbbítandó csatornák közül. Természetesen továbbra is lehetősége van a kábelszolgáltatóknak a nézői igények esetén azt analóg módon is továbbítani, továbbá digitális előfizetők részére alapcsomagban változatlanul kötelező is. 

Kérdés:Németországban élek, akkor most nekem sem lesznek csatornáim? Mit tegyek? 
Válasz: Ez attól függ, hogy Ön az átállásban hogyan érintett. A kábelszolgáltatók feladata ott is az átállás végrehajtása. Az Unitymedia cég tájékoztatása szerint nem fogják a továbbiakban a Duna World-öt továbbítani hálózatukban, ez sajnos az amerikai tulajdonú német kábelszolgáltató saját döntése. Amennyiben Ön saját tulajdonú parabolát használ és régi, HD vételre alkalmatlan SD műholdvevőt (receiver) használ, akkor azt újra (HD-re) kell cserélni és behangolni rajta az új frekvenciát. A parabolaantennát nem kell elforgatni! 

Kérdés: (többnyire a határon túliaktól, a geoblokkolás miatt) Tudjuk majd nézni az M4-et? 
Válasz: Azoknál a kábeles és műholdas műsorterjesztőknél, amelyek úgy ítélik meg, hogy az M4 Sportra lesz nézői igény, várhatóan meg fog jelenni. De egyes műsorok, pl. Forma 1, Bajnokok ligája illetve jellemzően a nemzetközi sportesemények nem lesznek láthatóak jogi korlátozások miatt. 
 
A fentiek mellett persze érkeznek vélemények is, sőt azt is tapasztaljuk, hogy a kedves nézők nem olvassák el a futószöveget. Mivel ez meglehetősen hosszú, bemásoljuk ide is (csak a magyar verziót), hogy bárki, kedve és tempója szerint olvashassa és értelmezhesse. Íme: 

Tájékoztatjuk nézőinket, hogy csatornánk hagyományos (SD) felbontású sugárzása az Eutelsat 9A műholdon 2015. június 30-án megszűnik. Kérjük álljon át a jelenleg is elérhető HD minőségű változatra. Az új vételi adatok: 11958 MHz, V, 27500, 2/3 FEC, DVB-S2 MPEG-4 HD. További információ: www.mtva.hu/vetel  * teletext 314. oldal * vagy +36 1 759 5050 telefonszám.

És végül íme egy videó, melyet a digitális átállás MTVA-s szakértőjével (és koordinátorával), Vigh Zoltánnal készítettünk, ebben is benne van minden.

Teljes cikk

Angi jelenti: Én vagyok itt!

2015. június 22.

Folytatjuk felfedező utunkat, mely során a Petőfi TV műsorvezetőivel beszélgetünk

Ezen a héten Galán Angélával forgattunk, aki beszélt műsorvezetői múltjáról, éjszakázásról és leejtett telefonokról.

 

Teljes cikk

Visegrád-díj a Kvartettnek

2015. június 18.

A tizenöt éves televíziós koprodukciónak ítélték a közép-európai szellemiség erősítéséért járó díjat

Még 2013-ban a Szlovák Televízió kezdeményezésére került a Visegrádi Négyek országai kulturális minisztereinek látóterébe a Kvartett c. magazinműsor.

A havi rendszerességgel jelentkező műsort a négy visegrádi ország közszolgálati televíziói közösen készítik a cseh, szlovák, lengyel és magyar nézőknek.  

 

A Kvartettről

A Kvartett a visegrádi országok közszolgálati cseh,lengyel,szlovák és magyar regionális  televízió stúdióinak (TVP, RTVS, CT és az MTVA) közös magazinműsoraként indult.

A nyolc regionális stúdió (Krakkó,  Rzeszów, Kassa, Besztercebánya, Brno, Ostrava, Miskolc és Szeged) által szerkesztett műsor azt tűzte ki célul, hogy a hasonlóságok és eltérések feltérképezésével megismertesse és közelebb hozza az itt élő embereket egymáshoz.

A műsor indításával kapcsolatban a vezérgondolat az volt, hogy „hogyan is várhatnánk el egy brüsszeli fűszerestől, hogy tudja, hol van Ostrava vagy Szeged, ha még mi szomszédok sem ismerjük egymást. Behízelgően megejtő diplomáciai általánosságok helyett hús-vér emberek, sorsok, tájak, ízek. Ez a Kvartett.”

A Kvartett magazinműsora kisebb megszakításokkal 2000. január végétől látható mind a négy ország közszolgálati képernyőjén.

Egy ilyen díj persze nem magától kerül odaegy műsorhoz, külön dicséret jár érte Sári Zsuzsának, a műsor felelős szerkesztőjének, aki 29 éve dolgozik a Magyar Televíziónál.

Több nívódíj nyertese, valamint neves zsűrik tagjaként ismerhetjük már személyét, pályafutását pedig 1986-ban az MTV Szegedi Körzeti TV Stúdió belsős munkatársaként kezdte.

A díj átadására 2015. június 18-án 18 órakor kerül sor Pozsonyban, a Duna Galériában a V4-es országok kulturális minisztereinek találkozóján.

 

Teljes cikk

Jól meg lehet nézni minket - FRISSÍTVE!

2015. június 17.

A közmédia idén is jelen volt a Múzeumok Éjszakáján. Az alábbi kis videóban Fazekas Ágnes, az MTVA Kereskedőház vállalkozás vezetője mesélt a programokról, arculat fotózásról, vagy éppenséggel az éjjellátó távcsőről.

 

 

A 2015-ös év Múzeumok Éjszakáján a közmédia 3 helyszínt nyitott meg a nagyérdemű előtt.  Ilyen volt az MTVA Kunigunda utcai épülete, a Magyar Távirati Iroda és annak lélegzetelállító tetőterasza, illetve a pesti oldalon található Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely. Az idén ezekre, összesen 1639-en voltak kíváncsiak. A teljes látogatószámnak több mint 15 százaléka gyermek volt. Ha egyenként vizsgáljuk a közmédia kiállítóhelyeit, akkor a dobogó csúcsára a Bródy Sándor utcában lévő, Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely állhat fel, hiszen itt 624 ember fordult meg a Múzeumok Éjszakáján. A második helyezett az MTI épülete, a harmadik pedig az MTVA Látogatóközpontja, ahol 481 kíváncsiskodó volt a szombati rendezvény ideje alatt. 

 

Teljes cikk

Tatár Csilla "státusz ápdét"

2015. június 15.

Csilla mosolygós lány, ezt bárki megerősítheti. A kollégák tudják, hogy a munkát komolyan veszi, de azt, hogy várandós kismamaként szinte “túlcsiripeli” a környék madarait, hogy ha elkezdi mondani, szinte nem is hagyja abba, nos ezt mi is tapasztalhattuk a herceghalmi Abacus Hotelben.

Itt készülődnek Magyarország Szépei, és itt csíptük el pár szóra Csillát is, akit igazából a műsorról szerettünk volna kérdezni, de - mint látni-hallani fogják - a szépséges anyuka lépten-nyomon visszakanyarodott várandósságához, illetve az ezzel járó legkülönbözőbb kihívásokhoz. Mint a videó háttérzajaiból is kiderül, nagy most arrafelé a nyüzsgés, kész szerencse, hogy még azelőtt sikerült befejezni a felvételt, hogy a közelgő vihar lecsapott volna...

Teljes cikk


Almát a körtével – már megint

2015. június 12.

Címkék: MTVA, M1, nézettség

Az elmúlt 24 órában több írás, vélemény, cikk született az M1 nézettségével kapcsolatban. Válaszolunk.

Mint ahogy azt már megszokhattuk, sosem hagy fel az érdeklődés azzal kapcsolatban, hányan is nézik a közmédia csatornáit. A legnagyobb átalakulás a M1 napi aktuális csatorna esetében történt, mely természetesen a nézettségre, a nézői szokásokra is hatott. Máris elmagyarázzuk.

Március 15. előtt volt egy M1 nevű csatorna, amelyen közszolgálati tartalom volt, számos filmmel, magazinműsorral, vetélkedővel, sorozatokkal, és persze egy fél nyolckor kezdődő híradóval.

Mindez március 15-én megváltozott, az M1 napi aktuális csatorna lett híradásokkal, élő kapcsolásokkal, magazinműsorokkal. És hogy mi történt ezzel egy időben? Átrendeződtek a műsorok, a fél nyolcas híradó pedig már nem az abszolút csúcsot jelenti, hiszen az M1 egész nap híradással foglalkozik. Egész nap. Nemcsak fél nyolckor vagy délben.

És mintha ez meg sem történt volna, mintha az egész struktúra változatlanul működne, úgy érkeznek a kritikák, bírálatok, mintha azt kérnék számon a nyáron, hogy miért nincs olyan hideg, mint télen. Hiszen ez is egy évszak, meg az is, korábban meg hideg volt, akkor most mi van. Ez is csak egy híradó, meg az is. Hát hogyne, csak közben az egész felépítés teljesen más logika mentén érvényesül. Arról egyébként nem is beszélve, hogy a nézők száma a közmédia csatornáit tekintve nem csökkent.

A közmédia egyébiránt többször, több felületen is ismertette, hogy nem nézettségi elvárásokat kíván teljesíteni, hanem társadalmi megrendelést szolgál ki, ami annyit tesz, mint valamennyi magyar ember számára megfelelő információt szolgáltatni. Talán így még érthetőbb.

No de száz szónak is egy a vége: az az összehasonlítási módszer, amit a kollégák alkalmaznak, nem értelmezhető. Ennek így sajnos semmi értelme, így igyekszünk felkészületlenséget és tájékozatlanságot feltételezni, nehogy azt gondoljuk, hogy a kérdezőket esetleg a rozsszándék vezérelné.

És talán zárásként még annyi: jó volna néha azt is látni, hogy az ilyen és ehhez hasonló hangvételű cikkek megírása előtt keresik meg a közmédiát, és nem utána. Úgy azért könnyebb lenne olyat alkotni, ami közelebb áll a valósághoz.

Teljes cikk


Rádiókabaré

2015. június 10.

Nagyon komoly beszélgetés Fábry Sándorral

Milyen egy ilyen nagymúltú műsor kreatív producerének lenni?

 

Nemrég volt vendégem a televíziós műsoromban Szacsvay László, akit néhány napja választottak meg a nemzet színészének, és ő mondta azt, méghozzá szívemből szólva, hogy nincs kis szerep, csak alázatot nem ismerő színész. Ha a kicsit is ennyire becsülöm, könnyű elképzelni azt, milyen örömmel tölt el, hogy jelenleg annak a nagymúltú műsornak lehetek az előállítója, amelyben valamikor magam is kezdtem a pályámat. Belegondolva abba, hogy a két világháború között több mint ötven kisebb-nagyobb kabarészínház működött Budapesten, amelyeket piaci alapon, a közönség tartott el, ma pedig a stand-uposokat foglalkoztató Dumaszínházon kívül szinte egyetlen állandó kabarénk sincs, úgy gondolom, hogy igazán van mit tenni ezen a területen, ennek pedig kétségkívül a Rádiókabaré lehet az úttörője. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Rádiókabaré maga is több sebből vérzett korábban, ezek egy része szakmai-, másik része finanszírozási jellegű probléma volt. Nagy lépéseket tettünk meg közösen az MTVA vezetőségével annak érdekében, hogy javítsunk az áldatlan állapotokon, és úgy hiszem, hogy mára már a hallgatók számára is érzékelhető a javulás.

 

Kihívás volt számodra a feladat?

 

Nem, dehogy, egyáltalán nem érdekelt, sőt, hidegen hagyott, és most sem foglalkozom vele igazán… - válaszolnám, ha a közönségem előtt tennéd fel ezt a kérdést, hiszen ők nyilván éreznék a leheletkönnyű iróniát a szavaimban. Az írott szöveg azonban teljesen más, abból nehéz kikacsintani - és ezzel talán el is jutottunk a legfontosabb kihívásig, hiszen a kabarészámokat a szerzők előbb papírra vetik, majd neves, sokszor Kossuth-díjas színészeink adják elő azokat. A producer számára a legnagyobb kihívást éppen ezért az jelenti, hogy a szerző által megálmodott poénok úgy keljenek életre az előadók tolmácsolásában, hogy elérjük a végcélt: vagyis a nevetést és a tapsot. Mindeközben pedig lehetőleg ne a Maslow-piramis legalsó szintjén mozgó, manapság oly sűrűn felbukkanó olcsó poénokkal vagy altesti humorral operáljunk, hanem valamilyen szinten megfeleljünk azoknak a nagy elődöknek - és itt leginkább a boldog békeidők kabaréjára gondolok - akik a karakterükkel, a sármjukkal fajsúlyossá tudták tenni még a legkönnyedebb műfajt is.

 

 

Milyen vezető vagy?

 

Erről talán inkább a többieket kellene megkérdezned… Ha mégis tőlem várod a választ, akkor csakis csupa jót tudok mondani magamról. Azt gondolom, hogy jó vezető vagyok, hiszen a műsorok olyan páratlan jó hangulatban készülnek, amely csakis nekem köszönhető, ezt pedig elsősorban szerénységgel igyekszem elérni… A viccet félretéve, számtalan helyen mondtam már el, hogy a könnyű műfajt nem azért hívják így, mert annyira egyszerű lenne művelni. Legalább annyi koncentrációt és odafigyelést követel, mint a magasművészet, ha nem többet. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy jó szakemberek vegyenek körül a mindennapi munkában, és lehetőleg valamilyen észszerű rend alapján dolgozzunk. Márpedig ennek fenntartásához szükség van egy vezetőre.

 

Változott-e, változik-e a Rádiókabaré az irányításod alatt?

 

Remélem, igen, hiszen az MTVA vezetősége pont azért keresett fel engem ezzel a kéréssel, hogy változzon a Rádiókabaré - méghozzá a javára. Hogy ez valóban így van-e, azt majd a közönség fogja eldönteni, a humorszakmában ugyanis sosem lehet tudni, hogy hol lakik az Úristen.

 

 

Kik segítik a munkádat?

 

Elsősorban Sinkó Péter nevét szeretném kiemelni, aki ismét dramaturgként segíti a Rádiókabaré munkáját. A személyében nem csupán egy kiváló szakembert kapott vissza a műfaj, hanem a védjegyét is, hiszen Péter neve a szakma és a közönség számára egyaránt ekvivalens a minőségi szórakoztatással. Újdonság az is, hogy a műsorok létrehozása során rendező segítségét vesszük igénybe, ez korábban - bármilyen furcsa is - nem volt gyakorlat, pedig Csizmadia Tibor, Jászai Mari-díjas rendezőnk hozzáértése jelentősen könnyebbé teszi a munkát.

 

Hogyan válogatjátok az anyagokat, és mi a szempont a műsorra tűzésnél?

 

Igyekszünk szomorú, mély érzelmeket generáló, könnyfakasztó anyagokat műsorra tűzni. Van egy kolléganőnk, neki felolvassuk, és ha sír a végén, akkor jó… de van úgy, hogy a Lottóshow után bekérezkedünk a stúdióba, beszámozzuk egytől kilencvenig az anyagokat, aztán sorsolunk… szóval különböző technikákat használunk a szelekció során, igaz, van egy, amely száz százalékos biztonsággal működik, de ha azt elmondanám, akkor meg is kellene utána öljelek… Komolyra fordítva a szót: erre nincs recept. Nem véletlen, hogy egyetlen könyvesboltban sem kapható a kabarékészítők kiskönyve, és OKJ-s képzést sem találtak még ki kabarészakirányon. A közreműködők több évtizedes tapasztalatára hagyatkozhatunk csupán számtalan körülményt mérlegelünk, és néha még így is tévedünk. A tökéletességre törekszünk, aztán a nap végén úgyis a legfőbb hatalom, a közönségreakció dönt.

Teljes cikk