Indul az M4, megújult a telesport.hu

2015. július 16.

Címkék: hiradó, híradó, Telesport, M4, sportcsatorna, M4 Sport

A május végén megújított hirado.hu és a szombaton induló M4 Sport csatorna arculati elemit ötvözi a közmédia új telesport.hu lapja. Az M4 sportcsatorna indulásával összehangoltan a telesport.hu is új arculatot kapott, illetve felfrissíti tartalmi kínálatát.

Az új külső ötvözi a május végén megújított hirado.hu megjelenését, valamint az új M4 sportcsatorna arculati elemeit. Legfontosabb volt a mobilra optimalizálás, így a lehető legkülönfélébb képernyőfelbontások mellett is ugyanazt a felhasználói élményt kínálja a megújult telesport.hu

Az arculatnál is fontosabb a felfrissített tartalmi kínálat. A 16 kiemelt sportág hírei mellett a látványsportok kapnak fontos szerepet. A közmédia sportközvetítései a telesport.hu-n, illetve a mediaklikk.hu-n keresztül is követhetőek, így többek között a magyar labdarúgócsapatok hazai- és nemzetközi találkozói, valamint a Forma-1 nagydíjai.

A kazanyi vizes világbajnokságról külön aloldalon számol majd be a telesport.hu. Ősztől pedig indul az önálló Bajnokok Ligája aloldal. A legjelentősebb labdarúgó kupasorozat minden, a közmédián képernyőre kerülő mérkőzése a telesport.hu-ról és a mediaklikk.hu-ról is követhető lesz. Emellett exkluzív hírekkel, statisztikai rendszerrel, összefoglalókkal is találkozhatnak majd a telesport.hu felhasználói.

A magyar közmédia online felületeit június hónapban 723 ezer valós felhasználó kereste fel, ezen belül a telesport.hu-ra 156 ezren kattintottak a DKT-OLA adatai szerint. A magyar közmédia portfoliója ezzel továbbra is piacvezető az audiovizuális médiaszolgáltatók online portfoliói között.

Teljes cikk

A Mézga “jogok” különös története

2015. július 15.

Címkék: index.hu, színház, hirhatár, szerzői jogok, mézga család

Nemrég keresett meg minket az Index.hu újságírója a Mézga Család kalandjainak prágai színpadi adaptációja kapcsán. A kérdéseire adott válaszaink alapján - melyeket egyébként a Sajtóosztály Facebook oldalán posztoltunk is - megírta a cikket, amely ennek ellenére sem sikerült teljesen kerekre.

A minden szinten - és érintett részvételével - szabályosan és jogszerűen zajló folyamat úgy jön le, mintha itt valami átverés lenne. Egy részlet a cikkből: “Az MTVA levele szerint a Studio DVA rendben kifizette a jogokat az alkotóknak (...) csakhogy Ternovszky Bélának senki sem szólt erről! (kiemelés az Index-től. - a szerk.)
Itt a szenzáció! És akkor jön a folytatás: “Bár az MTVA sajtósa azt állította, a Mézga család jogtulajdonosa engedélyt adott a prágai adaptációra, Ternovszky Béla, a Mézga család társrendezője csak tőlünk értesült először a cseh színdarab híréről.”

Az Index akkor nem fogalmazott pontosan amikor elfelejtette megemlíteni, hogy jogtulajdonosok alatt jelen esetben a karaktereket megalkotó, és a forgatókönyvet író személyeket (vagyis Romhányi Józsefet és Nepp Józsefet) értjük. (Az MTVA válaszának egyébként pontosan idézett első sora szerint: “Az MTVA, a forgatókönyv írója, illetve a filmalkotás jellegzetes, eredeti alakjainak alkotói számára a jegybevételek arányában fizet jogdíjat a színház…” )
Ternovszky Béla a stáblisták és az MTVA műsoros adatbázisa alapján a Mézga Aladár különös kalandjai címet viselő sorozat több epizódjának volt társrendezője (Nepp József rendező mellett). Kétségkívül értékes munkáját nem kisebbíti a tény, hogy az ismert rajzfilmkarakterek megalkotásában nem vett részt, illetve hogy a sorozat írója, forgatókönyvírója a Romhányi-Nepp páros volt.

Összegezve a lényeget, a prágai színház a darab színreviteléhez a karaktereket létrehozó személyektől, tehát Romhányi Józseftől (ill. örökösétől) és Nepp Józseftől is engedélyt kapott, ehhez nem kellett a társrendező Ternovszky Béla, sőt Gémes József beleegyezése sem. Ebből egyenesen következik, hogy minden érintett megkapja majd az előadások bevételéből neki járó részt, mert ahogy azt az Index - ebben az esetben - jól írta: “a prágai színház leegyeztette a Mézga-darabot a jogtulajdonossal, a rajzfilmsorozatot 1968-ban a Pannónia Filmstúdiótól eredetileg megrendelő Magyar Televízióval.”

Az indexes írást persze átvette más portál is, és a fenti apró - talán tájékozatlanságból fakadó - pontatlanság már úgy köszön vissza a cikk címéből, hogy “A Mézga család áttörte a határzárat – csak az alkotók maradtak hoppon”.

Reméljük, eme kis írás elolvasása után az Olvasó is érzi, hogy ez mennyire nem igaz, és talán a cikkeket jegyző kollégák is helyesbítenek majd, mert senki nem maradt hopppon - legkevésbé az alkotók!

Teljes cikk


Hogy jött ki?

2015. július 10.

Címkék: köztévé, hir24, nézettség

Cikket írt a köztévé nézettségéről a minap a hir24.hu. Az írás bevezetője így hangzik: „Elfogytak a köztévé nézői, a híradót például három hónap alatt kétszázezernél is többen hagyták ott.”

Kezdjük az elejével: a köztévé nézői nem fogytak el, hanem - és ezt természetes - váltottak. Csatornát. A köztévé nézettsége az M1 átalakulása előtt és után is stabil volt (egy részletes, adatokkal tarkított írás olvasható ITT), de az a tény, hogy az M1 és a Duna programstruktúrája “helyet cserélt” a nézőket is mozgatta: az átalakulás előtt az M1 közönségaránya 6.1% volt, míg a Dunáé 3.1%, az átalakulás után az M1 2.7% lett, viszont a Duna 6.4%-ra emelkedett, ami erősödést jelent. Ezek a számok magyarra fordítva azt jelentik, hogy a nézői szokások átalakultak, egy pusztán hírekből álló csatornát kevesebben néznek, mint egy olyat, ami szórakoztató tartalmakat is sugároz.

Jöjjön a mondat második része, mely szerint 200 ezren “hagyták ott”, a híradót. Nos, az M1 esti, fél 8-as híradójának a nézettsége valóban csökkent, mert az átállás előtt az átlagos nézettsége 359 ezer fő volt, míg az átállás utáni átlaga 165 ezer fő (a csökkenés 194 ezer fő). A híradó közönségaránya 7,7%-ról  4,1%-ra csökkent. Utóbbi azonban így is átlag feletti érték, ugyanis a kizárólag híreket sugárzó csatornákat kevesebben nézik. Tegyük ehhez hozzá, hogy a Duna TV este 6-kor órakor kezdődő híradójának nézettsége megduplázódott: 69 ezer főről 135 ezerre nőtt, közönségaránya pedig 1,8%-ról 4,7%-ra emelkedett. Ráadásul az M1 -  mint hírszolgáltató - elérése változatlan maradt.

A következő mondat a cikkből: “június első hetében az állami médiumok elérték azt, hogy az összes közszolgálati csatorna közönségaránya 15,5 százalékra mérséklődött, de ennél feltűnőbb szám, hogy a szintén közpénzből fenntartott M1-nél ez az arány 2,5 százalék. Az első héten még 332 ezren nézték az M1 híradóját, most már csak 116 ezren, szóval a tendencia egyértelmű.”

Ezt tulajdonképpen fentebb meg is válaszoltuk, de az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy ha a hir24 is, és mi is a Nielsen Közönségmérés adatait használjuk, hogyan juthatunk más következtetésre?
A válasz egyszerű: interpretálás kérdése. Olyan, mintha a hír24 elkezdene egy mondatot, de nem fejezi be. A mondat eleje lehet az, hogy igaz, “az M1 híradóját kevesebben nézték, mint megelőzőleg,”, viszont a számok szerint ez a csökkenés nem párolgott el az éterben, (mint a befejezetlen mondat sugallja), hanem a Dunára vándorolt. A kép így teljes, aki az M1 híradóját nézi, az ugyanúgy a közmédiából tájékozódik, mint aki a Dunán teszi ugyanezt.

Van a cikkben sajnos olyan mondat is, amelyre - szigorúan tárgyilagosan - azt kell mondanunk, hogy nem igaz. Ők azt írják, hogy „Az elmúlt napokban többször is (egészen pontosan kétszer) írtunk az MTVA Sajtóosztályára levelet, amiben arról érdeklődtünk, egészen pontosan mi indokolja, hogy újra a képernyőre kerül a műsor (mármint a Maradj Talpon! - a szerk.). Nem kaptunk választ.” Ezzel szemben a valóság az, hogy sem az MTVA Sajtóosztálya, sem a Közönségszolgálat, sőt még a műsoros kommunikáció sem kapott levelet a hír24-től a témával kapcsolatban.

Az utolsó, idézendő rész így hangzik: „Kapcsolódó érdekesség egy matekpélda. Hogyszámolja az MTVA a nézettséget? Ha ön reggel, délután és este is odakapcsol egy műsorra egy percig, máris három nézőnek számolják. Ha két csatornán kapcsol ugyanarra a műsorra, akkor ön hat darab néző, legalábbis az MTVA szerint.”  Bízunk benne, hogy a Kedves Olvasó bírja még szusszal, mert ez egy kicsit hosszabb, és szakmai  lesz (a fontos részt vastagon kiemeltük).

Az elért közönség a televíziós közönségmérésben azt mutatja meg, hogy a népesség (vagy célcsoport) mekkora hányada nézett bele a csatorna által sugárzott tartalomba legalább 1 perc erejéig (tehát aki csak átszörfözik az adón, nem is kerül bele). Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy minden bekacsolódó csak 1 percet nézne meg: a közönség egy része akár órákat is tölt egy-egy adón, míg vannak olyanok is, akik valóban csak néhány percet.

Televízió esetében az elérési mutatót a Nielsen Közönségmérés (és nem az MTVA!) szoftvere kalkulálja, amely képes arra, hogy a duplikációkat kiszűrje, tehát minden nézőt csak az első nézési  alkalommal vesz figyelembe. Ha tehát valaki reggel belenéz az M1 műsorába, akkor hiába néz bele később is, akár több alkalommal is, azt a szoftver már kiszűri és nem számolja még egyszer bele az elért közönségbe. Ugyanígy, amikor a közmédia együttes eléréséről beszélünk, minden nézőt csak egy alkalommal veszünk figyelembe, akkor, amikor valamelyik csatornára először odakapcsol. Az elérési mutató önmagában azt nem érzékelteti, hogy hány alkalommal  és hány csatornára kapcsolt oda valaki, ezt más változó (a gyakoriság, vagy frequency) mutatja be.

Teljes cikk

Számzivatar

2015. július 09.

Címkék: közmédia, M1, nézettség, vihar

Egyáltalán nem meglepő, hogy a tegnapi rendkívüli, viharos időjárásnak köszönhetően a nézők információ igénye jelentősen nőtt, így nagyobb figyelem fordult az M1 felé is.

Egy ilyen jelentőségű, az egész országot érintő téma természetesen nagy érdeklődésre számít, és az idén március 15-től működő M1 napi aktuális csatorna éppen ezt az igényt szolgálja ki.

Amíg júniusban naponta átlagosan 1 millió 799 ezren néztek bele a csatorna műsoraiba, addig tegnap 2 millió 322 ezren – ez 29 százalékos növekedést jelent. Déli 12 óra és éjfél között pedig 35%-os volt az elért közönség növekménye.
 
A legkiugróbb változás este 20-22 óra között látszik: itt az első órában (20-21) a júniusi átlagos napi 467 ezerről 693 ezerre, a második órában (21-22) 360 ezerről 526 ezerre nőtt az M1-re odakapcsolók száma – ez mindkét esetben közel másfélszeres elérést jelent (+48% ill. +46%). A teljes népesség körében a közönségarány változása még nagyobb mértékű volt: 20-21 óra között a júniusi átlagos napi 3,1-ről tegnap 5,4%-ra nőtt az M1 közönségaránya (+74%), míg 21-22 óra között 1,8-ról 3%-ra (+67%).
 
A szerda délutáni híradókban 20 viharral kapcsolatos hír volt látható 8 élő kapcsolással Budapestről, Balatonról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Miskolcról és Lukácsházáról. A hírekben továbbá az ország egész területéről láthattak és hallhattak információkat, meteorológusaink pedig folyamatosan tájékoztatást adtak élőben arról, hogy merre tart a vihar, és mire lehet számítani.
 
Forrás: Nielsen Közönségmérés

Teljes cikk



Légiparádé a Dunán és a folyón is!

2015. július 03.

Címkék: Duna TV, Red Bull Air Race

Hat év után ismét Budapesten versenyeznek a világ legjobb műrepülő pilótái, azaz újra Red Bull Air Race futamot rendeznek a Duna fölött!

Várhatóan óriási tömeg zsúfolódik a budai és a pesti rakpartokra, hogy megcsodálják a félelmetes repüléseket, de azoknak sincs okuk aggódniuk, akik nem tudnak a helyszínen ámulni: a Duna Televízió élőben közvetíti a szombati időmérőt és a vasárnapi versenyt is.

A versenyzők számára is rendkívül speciális helyszínnek számít Budapest, az egyik legnehezebb pálya a világon, éppen ezért sokak számára az egyik legkedvesebb is. A nyolc állomásból álló szezon lassan már a feléhez érkezik, ezért a bajnoki cím szempontjából is komoly téttel bír a hétvégi esemény. Besenyei Péternek köszönhetően továbbra is van magyar versenyzője az extrém viadalnak, aki ráadásul vadonatúj géppel tiszteli meg a magyar közönséget.

A hagyományokhoz híven egész napos programokkal várják az érdeklődőket a helyszínen, míg a televíziós közvetítés szombaton 15.50-kor kezdődik. Vasárnap a futam szintén a nemzeti főadón lesz látható, 16.15-től. A két kommentátor Szujó Zoltán és Zelenyánszky Balázs lesznek.

Teljes cikk

Négy az egyben

2015. július 01.

Ha megvalósítható, és mindenki jól jár belőle, akkor miért is ne? A Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Nonprofit Rádió Zrt., a Duna Televízió Zrt., és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt…

...még elolvasni is sok. Ez persze csak egy lehetne az átalakulás-összeolvadás okai közül, de nyilván nem a legfontosabb. Miközben mindannyian érteni véljük, hogy miért jobb egy a négy helyett, ebben a rövid videóban Dobos Menyhért, a Duna Műsorszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója mondja el, hogy pontosan mi, és miért történt.

Teljes cikk